Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315
ta. 9 Amikor 1724-ben újabb telepesek érkeztek, javukra Kölesdnek le kellett mondania Kistormásról, a (később) Sárszentlőrincnek átengedett Rácegrespusztát az uraság utólag bérbeadta, illetve saját művelése alá vonta. A két község tiltakozása a szerződésszegés miatt eredménytelen maradt. A megművelt földterület nagysága a parasztok igásállatállományától függött, pontosabban ökreik számától. Az ökrök száma volt az adóztatás alapja. Egésztelkes jobbágynak számított a hatökrös gazda. A lovat és tehenet ez a szerződés nem tekinti igás állatnak, vélhetően nem is voltak alkalmasak az irtványföldek műveléséhez és a kétnyomásos gazdálkodásban az ugar feltöréséhez; tulajdonosukat csak enyhébb mértékben adóztatták meg. Ha valaki a szerződés kijátszásával más gazda igás állatával és ekéjével szántotta saját földjét, helyzetének megfelelően árendával és beszolgáltatási kötelezettséggel terhelték meg, illetve arra kötelezték, hogy ekét szerezzen be (igás állat vásárlását a szerződés nem említi). Az uradalomnak saját gazdasága megindításához sürgősen pénzre volt szüksége, ezért jobbágyait tekintélyes mennyiségű pénzszolgáltatással (árendával) terhelte meg és (egyelőre) nem követelt robotot. A kocsmálási jogot is átengedte a parasztoknak, hiszen a kiméréshez egyelőre saját bora sem volt. A jobbágyok további "beneficium"-ai (javadalmai) voltak a makkoltatás, a tűzifa gyűjtése (hullott ágakból és száraz fából), és az urasági tisztek előzetes engedélye alapján épületfa kitermelése az uraság erdejéből. Az alattvalók elköltözésének látszólagos nagyvonalú kezelését, vagyis a szabad költözködési jogot, nagymértékben korlátozta az előzetes bejelentési kötelezettség, az adó és árenda kifizetése az egész évre, valamint a ház eladásából származó pénz egyharmadának befizetése az urasági pénztárba. Összefoglalóan közöljük az egyes vagyoncsoportok szolgáltatásait állatállomány kötelezettségek hatökrös gazda (egész telkes) 15 forint, 1 köböl búza, 1 köböl zab háromökrös gazda (fél telkes) a fentiek fele kétökrös gazda (negyed telkes) a fentiek negyede ekétlen ló- és tehéntulajdonos három forint se ekéje, se jószága (zsellér) egy forint ötven dénár Az uraság ebben és a következő szerződések záradékában ígéri, hogy ő és utódai a szerződésben leírt kötelezettségeket megtartják és 9 A kismányoki szerződés bevezetése is egy puszta átengedését említi, erről azonban a későbbiekben nem esik szó. Ez is arra utal, hogy a szerződést kötött minta alapján fogalmazták meg. 319
