Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263

pedig visszakérte a káptalantól.

70 A tizedek tekintetében e korszakban végig éles viták folytak a pécsi püspökség és a területén levő apátságok között. Daróczy alispán nevével az 1702. október 19-i paksi általános közgyűlésen találkozunk ismét.

71 Itt Radonay főispán elnökölt, akárcsak az 1703. február 26-i simontornyai közgyűlésen, az utolsón, amelyről jegyzőkönyv maradt fenn az első vármegyei jegyzőkönyvkötetben.

72 Daróczy István alispán ezen is jelen volt. A budai albizottság ekkor kérte a hadifelszerelések szolgáltatását a hajdúk számára a vármegyétől. A hajdúkat Fejér és Komárom megyén keresztül Győrbe kellett vezetni, kapitányuknak Székelyi Istvánt nevezte ki a vármegye. Felszerelésre 504 forintot szavaztak meg, ellátásra pedig minden települést és birtokot 1 forint 88 dénár fizetésére köteleztek hajdúnként. Úgy döntöttek, hogy a hajdúk csapatát Paksra kell vezényelni, hogy ott kapitányuk jelenlétében Daróczy István alispán a következő vasárnapon szemlét tarthasson felettük a megyéből való eltávozásuk előtt.

73 Ez az utolsó adatunk Paksról és Daróczy István alispánról az 16981703 közötti nehéz átmeneti időszakból, amely alapvető fontosságú volt a vármegyei apparátus újraszervezését, a török hódoltság utáni talpraállást tekintve. Paks további fejlődését a Rákóczi-szabadságharc utáni idők betelepítései, az ipar és kereskedelem kibontakozása, az etnikai és vallási sokszínűség jellemezték.

74 Az 1715-ös összeírásban a megye 12 mezővárosának egyike, amely továbbra is alkalmas volt megyegyűlések tartására Simontornya 1727-es állandó megyeszékhellyé válásáig. 5 Daróczy István 1703-ban mint királyi postamester kénytelen volt eltávozni Paksról a kurucok elől. Rákóczi a Daróczy-birtokokon szolgáló jobbágyokat felmentette a kilenced s más szolgáltatások alól.

76 70 TMÖL. Kjkv.73., Csorba 1972. 69.p., Várady 49-50.p. (405. regeszta) érdekes a madocsai apátság felsorolása a többi között, mivel működéséről 1498 után nincs adat. 71 TMÖL. Kjkv.74., Várady 51 .p.(418.regeszta) 72 TMÖL. Kjkv. 81., Várady 53.p. (439.regeszta) Az utolsó jegyzőkönyvi oldalon (457. regeszta) utalás történik arra, hogy Simontornyán 1703.május 7-re közgyűlést hívtak össze, ez azonban már nem szerepel a jegyzőkönyvkötetben. 73 TMÖL. Kjkv. 81.,Várady 53-54.p.(445.regeszta) 74 Wallner 1958. l-2.p., Csorba 1972.75.p., Koch 1976. 42-43.p., 51-60.p., Németh 1976. 204-205.p., Csema Anna-Kaczián János: Egyed, Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd, 1986. 202-205.p. (Továbbiakban: Egyed...) 75 Horváth 1974. 131.p., 137.p., Koch 1976. 37.p. 76 Horváth 1974. 126.p., Koch 1976. 42.p. 275