Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263

szemben adóra kötelezhetők voltak. Ez év tavaszán egyébként az Udvari Haditanács Szekszárdot és Paksot rendteremtés céljából Zichy István generális alá rendelte. Ez az intézkedés a vármegye felkérésére történhetett, ugyanezt kérték Döbrököz, Grábóc, Tamási,Belac és Ujpalánka községre vonatkozólag is.

15 A megyében az 1696-os összeírás szerint 459 rác család élt, több helységben többséget alkotva. A legnagyobb rác települések a következők voltak: Ujpalánka 58, Grábóc 34, Tolna 29, Paks 28 családdal, illetve Ozora 25 és Döbrököz 15 családdal. Tudomásunk van Tamási nagyszámú rác lakosságáról is, de a dombóvári uradalom lakóinak jó része is rác volt.

16 Bár Daróczy István iktatta be funkciójába Radonay Mátyás főispánt, mégis a főispánnal és az akkori alispánnal Broderich-csel szemben kialakuló csoportosulásban vett részt.

17 1696 júniusában Broderich a nádor segítségét kérte a rendbontók, köztük Daróczy ellen is. Válaszul az alispánt támogató leiratot küldött a vármegyéhez.

18 Ennek ellenére az alispánnal szemben álló csoport 1696. nov. 12-én Újpalánkán tartott közgyűlést, melyen Daróczy is részt vett. A gyűlésről jegyzőkönyv nem kéTMÖL.Kjkv.50., Csizmadia AndorA szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban. In: TTT. ÜL Szekszárd, 1972.26.p. (Továbbiakban: Csizmadia 1972.). Szekszárdon is jelentős rác lakosság volt. -Csorba Csaba:A Sárvíz mente településtörténete a X-XVII. században, in.: TTT. Hl. Szekszárd, 1972. 75.p. (Továbbiakban: Csorba 1972.), Holub 1974.24-28.p. részletesen elemzi a rácok helyzetét Tolna megyében., Koch 1976.33.p., Szakály Ferenc: Hungária eliberata - Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1718. Bp.1986. 150.p. (Továbbiakban: Szakály 1986.) a rácok katonai szerepét, kiváltságait mutatja be., Szilágyi 1990.96-97.p.. a szekszárdi rácok és Mérey apát közti ellentétet írja le., Wellmann Imre: Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In: Magyarország története 4/1.1686-1790. Bp.1989. 31-33.p. (Továbbiakban: Wellmann 1989.), R Várkonyi ÁgnesA társadalom a 17-18.század fordulóján. Társadalomfejlődés és országegység. In: Magyarország története 4/1. 1686-1790. Bp.1989. 154-155.p. (Továbbiakban: R.Várkonyi 1989.), Varga J.János: Kísérlet az „Eimichtungswerk des Königreichs Hungarn" című reformtervezet megvalósítására 1689-1723.In: Levéltári Szemle 1992.2.sz.7.p. (Továbbiakban: Varga J.J. 1992.) a rácok jogállását ismerteti., Várady 29.p. (205. regeszta) 15 Holub 1974. 19.p.,27.p. 16 TMÖLL.Köjkv.23., Holub 1974.25.p., Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (15801704) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. Szekszárd, 1979. 66-73.p. (Továbbiakban: Hegedűs )., Szőke Sándorné Zsiros Mária: Azl692. évi Kelcz Mihály-féle összeírás. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Szekszárd, 1983. 23-25.p. (Továbbiakban: Szókéné). A Kelcz-összeírás alapján a lakosság a dombóvári uradalomban is nagyrészt rác volt. Várady lO.p. (10. regeszta) 17 Holub 45. p. 18 Holub 45.p. 108.p. (52. jegyzet). 266