Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

lóan más kisebb falvakéhoz - 1975 júniusában bezárta kapuit a harci alsótagozatos iskola is és most nemesek a nyári vakáció idejére. 1991 őszén nyitotta ki újra. De tény az is, hogy amíg 1870-től 1849-ig a népesedési folyamatok egyenlege + 337 volt, addig az 1949-1970-ig tartó 20 évben 168-cal csökkent a falu népessége és a következő "kritikus" 20 évben is némileg csökkent: 152-vel lett kevesebb a falu lélekszáma, a természetes népmozgalmi és migrációs folyamatok együttes hatásaként. Ami azonban ezen belül az igazán negatív tendencia, az az aktív keresők számának nagyarányú csökkenése, az inaktív keresők arányának emelkedése mellett, (ld. táblázatokat) valamint a mezőgazdaságban dolgozók számának drasztikus csökkenése. A VÁTI tanulmány így ír:

239 "A Fő utcában bizonyára ... még XVIII sz-i házat is lehetne találni. Dominál azonban a XIX. sz. második fele, provinciális eklektikus parasztházakkal. " "Védetté kellene nyilvánítani az egész Fő utca épületsorát, ami egy egészen ritka egységes és igen szép utcaképet alkot. " A társadalmi változások, a közlekedés fejlődése, a rádió és televízió, a termelőszövetkezetek - véget vetettek a falu régi életmódjának. Az építkezések külsőleg is türközték ezt a változást. A zsúpfödeles, kisablakos, földes szobák, pitvaros konyhás házak helyén nagyablakos, szürke palatetős, új épületeket emeltek. A falu nem tudott - és érthető módon nem is akart ellenállni a fejlődésnek. A régi falu stílusától eltérő új házak esztétikailag és népraj zilag idegen testnek hatottak, de kényelmesebbek és egészségesebbek voltak. A falusi embereknek is joguk volt ehhez. Senki sem kívánhatta, hogy az élet az avult, egészségtelen házakban folyjon tovább. 1970 novemberében hivatalosan is megszűntnek nyilvánították a baranyai Gyürüfű községet, melynek maradék lakói is elköltöztek onnét. Élt 650 évet... Az apró falvak országszerte sorvadtak! A nagyobb község, vagy a közeli város kereseti lehetőséget és vertikális mobilitást: társadalmi emelkedést jelentett. Ez a társadalmi tény minden magyarországi apró falu sorsát meghatározta. Harcét is. Vajon Agárdét hogyan? Érdekes véletlen, hogy ezen 20 év alatt ugyanannyival fogyott a lakosság száma Agárdon is, mint Harcon: 152-vel. De amíg Harcon az aktív népesség száma az 1970. évi 47,4 %-ról az 1990. évi 42,2 %-ra csökkent, azaz ez a csökkenés 5,2 % Harc esetében, Agárdon az 1970. évi 1.606 lakosból 888 volt gazdaságilag aktív, vagyis a lakosság 55,2 %-a 1990-ben az 1.454 lakosnak csak 43,2 %-a, 628. Ez a csökkenés tehát lényegesen nagyobb - 12 % - mint Harcon. 8.3.2 pont 251