Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5
2) Mind az alsó- és felsőruházat s a lábbeli, mind az ágynemű és egyéb használati cikk legyen egyöntetű, azaz: azonos alapanyagból kell előállítani. 3) A közösség részére vagyontárgyat vásárolni, vagy a meglevőből eladni csak a vezető és a közösség engedélyezésével lehetséges. Ingyen semmit, kivételes esetben pénzért el lehet idegeníteni egyes vagyontárgyakat. 4) A lelkészi szolgálatért húzott jövedelmet az utolsó garasig be kell szolgáltatni a közös kasszába. 5) A refektóriumban (közös étkezde) felszolgált étel és ital csak a közösen megállapított étlap szerint lehetséges. 6) Betegségben sínylődő testvéreinket ne hagyjuk magukra, ezért meg kell bíznunk valakit közülünk az ápolással. A beteg szükségleteit ki kell elégíteni. Ha nincs raktáron, akkor be kell szerezni. Könyörületből az idegent is el kell látnunk, hiszen erre tanít bennünket az evangélium. (A kútház emeletén ápolták a betegeket.) 28 7) A kolostor vezetői és tagjai nem tarthatnak maguknál készpénzt s nem nyújthatnak kölcsönöket. 8) A kolostor lakóitól megköveteljük az olvasást, főként az evangéliumok olvasását és folytonos tanulmányozását. 9) Igazolást vagy bármely más írást a testvérek csak a zárdafőnök tudtával adhatnak ki kezükből. 10) A körzetünkben élő keresztények meglátogatása céljából az igument két diák, egy szolga, két nyergelt ló s egy kocsi illeti meg. Helyettesének két kitűnően olvasni tudó diák jár. A jeromonachnak egy diák, két lovas kocsi s egy szolga jár meg. Mindezt a kolostornak kell kiállítania, s ne saját költségükre végezzék „külszolgálatukat". 11) Az igumen tudomása és áldása nélkül senki sem hagyhatja el a kolostort. 12) Az előbbiekben leírtakat mindegyikünknek el kell olvasnia, hogy megérthesse: ha így akar élni, az tegyen fogadalmat hajának egyidejű levágatásával. Aki a Szabályzatból következő előírások betartását nem képes vagy nem akar vállalni, az térjen vissza a világi életbe. 13) Ha ezidáig saját tulajdonunk volt, és azt a közösbe adtuk, akkor fogadjuk meg, hogy nem hozzuk egymást kísértésbe, s a volt tulajdonunkat immár ne mondjuk a sajátunknak, ezt fogadjuk meg esküvel. Végül az itt megfogalmazott szabályokat és a szentatyák hagyományait kötelesek vagyunk tudomásul venni, végrehajtani. Aki elmulasztja hanyagságból, restségből fenti szabályok betartását, azt O.K. Mile protodiakon közlése 24
