Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A püspöki udvar konzisztóriuma a 20. században is működik, a két világháború között Grábócról Krezic Firmilián zárdafónök (1915-1930) szentszéki tanácsos is tagja a testületnek. Camprag Stefan grábóci jeromonach „szentszéki jegyző "-ként vett részt a konzisztórium ülésein. Amellett ellátta a budai püspökség területén a tanfelügyelői feladatokat is.

18 A szentszéki jegyzők feladatkörének kiterjedt voltára utal a grábóci kolostor földjeinek bérbeadásával kapcsolatos eljárás szemmel tartása. Magát a bérbeadási hirdetményeket is, melyeket nemcsak Grábóc, hanem Mohács környékén is kifüggesztettek a községháza kapuján, s amelyeket a szentszéki jegyzőnek kellett záradékkal ellátnia.

19 A kolostor vezetői (Ajchimandrita és hegumen=igumen) vétkes magatartás fennforgása esetén csak szentszéki vizsgálat nyomán mozdíthatók el szentszéki ülnökségük tiszte alól.

20 3. Kolostori fegyelem és népnevelői feladatok „A zárdák belső fegyelmére vonatkozó dolgokat a felsőbb papság gondjaira és rendelkezésére bízzuk"- olvassuk Mária Terézia 1779. július 16-án kiadott legfelsőbb felvilágosító leiratának 48. passzusában. Mindezt abban a reményben teszi, hogy a papság a ráruházott tisztségénél fogva gondot visel egyrészt „a kalugyerek jó fegyelemben" tartására, másrészt - ahol a zárda körülményei megengedik - a szerzetespapok „a fiatalságnak dicséretre méltó és közhasznú nevelésével foglalkozzanak. "

21 Az ortodox egyházban az „áldás" kifejezésnek nemcsak szakrális értelmével találkozunk, hanem az „engedélyezés" szinonimája is. (Ahhoz, hogy a szerzetesi életre vonatkozó információkat szerezhessek, püspöki áldásra van szükségem .) A grábóci templom 1736. évi építkezéséhez Vazul budai püspöktől kellett az „áldását" megszerezni. Vasilije grábóci szerzetes zárdafónökké kinevezése Gavrilovic Maxim szigeti, szekcsői stb. püspök „áldásával" történhetett meg. Ebből következően nem csodálhatjuk, hogy a grábóci kolostor szerzetesei részére kialakított Statije (Szabályzat), melyet 1729. augusztus 31-én, a zárdafónök elnöklete alatt vitatták meg, fogadták el s írták alá, de csak azután lépett hatályba, hogy Mojsej Petrovic belgrádi metropolita és Maxim Gavrilovic szigeti stb. püspök áldásukat adták rá. Nem sikerült nyomára jutnom Jovanovic Vince belgrádi metropolita 1733-ban kinyomatott „A szerzetesi élet szabályai" című iratának, amelyeket megkül18 Vujicsics Sztoján közlése. 19 MG... J. Gruií 1879. október 21. 20 MRT... 1002.p. 21 MRT... 1006.p. 21