Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

A TÖRTÉNELEMTANÁR A történelem tantárgyat az algimnázium III. év IV. évfolyamában tanították. Forberger történelemóráiról tanítványa a következőket jegyezte fel: „ Vérbeli tulajdonsága volt a magyar haza iránti szeretete. Német nevével, származásával, de magyar szívével és magyar lelkesedésével a magyar Geniusnak valóságos remeke volt. A magyar szabadságharcos­oknak lángolóbb előadója alig akadt. " Forberger ösztönzésére az algimnázium folyamatosan beszerezte a legfrissebb kiadású könyveket. 1900 táján az iskola 3000 kötetes könyv­tárában 680 kötet történelmi témájú. Ott voltak a történetírás legújabb kutatásairól szóló tanulmányok: Bél Mátyás, Fraknói Vilmos, Horváth Mihály, Hunfalvy Pál, Jakab Elek, Marczali Henrik, Pauler Gyula, Sa­lamon Ferenc, Szalay László, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán művei; az egyetemes történetből Burckhardt, Flavius, Lamartine, Macaulay, Mac­hiavelli, Ranke, Taine, Voltaire tanulmányai. Előfizettek az Akadémiai Értesítő, a Budapesti Szemle és az Archeológiai Értesítő című folyóirat­okra. Az iskola szertárában szemléltető eszközként 14 falitérkép, 80 fali­kép és képsorozat szerepelt, valamint az Apponyi Sándor ajándékozta régiségtár, s az 1750 darabból álló, igen értékes numizmatikai gyűjte­mény. Ennek a szellemi tőkének a felhalmozása Forberger László érdeme. Az 1890. évi XIII. törvénnyel a magyar országgyűlés nemzeti ün­neppé és munkaszüneti nappá nyilvánította április 11-edikét, az 1848-as törvények szentesítésének napját. Az ország közvéleménye azonban soha nem tekintette nemzeti ünnepnek ezt a napot. Sőt, ellensúlyozására szinte országos mozgalom bontakozott ki: társadalmi egyesület4ek, kaszinók, iparoskörök, olvasóegyletek, dalárdák, iskolai önképzőkörök tüntetőleg március 15-éről emlékeztek meg, különösen 1898-ban, a forradalom 50. évfordulóján. A bonyhádi jubileumi megemlékezést Forberger tanár úr rendezte. A virágdíszes összejövetelen díszvendégként megjelent az agg Perczel Mór. A szavalatokkal, élőképekkel és énekkari számokkal színe­sített gyűlésen Gyalog István gimnáziumi igazgató, a kaszinó elnöke ün­nepi beszédében hangsúlyozta: ,/íálás szívvel emlékezünk mindazokra, akik megteremtették a modern Magyarország alapjait. Telve nemes lel­kesültséggel, áldozatkészséggel, munkaszeretettel; a törvények szentesí­tésével a szabad polgárok száma milliókra emelkedett, és a kunyhók és paloták lakosainak szívét betöltötte a szabadság, testvériség és egyenlő­ség érzelme. " 14 A vallás- és közoktatási miniszter 1890-ben elrendelte, hogy a kö­zépiskolák nyomtatásban kiadott évkönyvei közöljenek a neveléssel és az oktatással fogalakozó tanulmányokat is. A jó felkészültségű bonyhádi 13 Schreck99.p. 14 TMÖL: Tolna Vármegyei Közlöny 1898. március 22. sz. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom