Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

Hunfalvy Pál akadémikus, történész - nyelvész -etnográfus professzor ajánlotta az iskolának. A vezetőség {„Iskolai Nagybizottság") örült a gyors megoldásnak. Forberger László 1886. január l-jén elfoglalta a ta­nári állást. Feleségével négy évig bérlakásban élt (Glaser János Vörös­marty téri lakatosmesternél, később a mai Dózsa György utcában a Gehringer féle házban), majd 1889 őszén az algimnázium udvarában (ma: Bajcsy-Zsilinszky utca 38. sz.) kialakított szolgálati tanárlakásba költözött. Bonyhádon feltűnést keltett a katonás megjelenésű, ruganyos járású, daliás termetű, hosszúkás arcú, szőke hajú és szőke bajuszú harminc éves fiatalember. Eleganciájával, kifogástalan öltözékével, egyénien megkötött nyakkendőjével és puha kalapjával felhívta magára a figyelmet. A nem­zeti ünnepeken, a jelentősebb társadalmi rendezvényeken kitüntetéseivel ékesített főhadnagyi uniformisában jelent meg. Hódító jelenség volt. 11 II. A SOKOLDALÚ NEVELŐ A Tolna-Baranya-Somogyi Evangélikus Esperesség az 1806-ban Sárszentlőrincen alapított algimnáziumát 1870-ben Bonyhádra költöztet­te. A járási székhelyen bővült az iskola vonzáskörzete, gyarapodott a diá­kok létszáma (1870: 100 fó, 1880: 150 fő, 1895: 190 fő). A siker a fenntartóságot a tárgyi és személyi feltételek állandó fejlesztésére ösztö­nözte. Új „Szervezeti rend"-et vezettek be (1885), az iskolaépületet kor­szerűsítették és bővítették (1887), a konviktus (=tápintézet) kapacitását növelték (1890), új tornacsarnokot építettek (1893), a rendszeres állam­segély igénybe vételével a tanári állások számát négyről hat főre emelték (1897). A fejlődés iramát kiváló szervezőképességű igazgatók irányítot­ták: Wiesner Boldizsár, Marhauser Imre, Arndt János és Gyalog István (utóbbi 29 évig vezette a gimnáziumot). 12 E dinamikus korszakban alkalmazták Forberger Lászlót, akinek szakmai felkészültségével, munkabírásával, sokoldalú érdeklődésével, ötletgazdagságával, szervezőkészségével sokat nyert a gimnázium. A ma már 190 éves „alma mater" történetében Forberger a legnagyobb tanár­egyéniségek egyike. 11 Schreck96.p. 1 Kolta László: A bonyhádi Petőfi Sándor gimnázium - Iskolák a múltból Bp., 1991. című műve alapján V 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom