Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

zettel fogtak munkájukhoz, és nemcsak jól haladtak, hanem meg is gyarapodtak a mezei munkában. "

4 Az ipar és a kereskedelem felvirágoztatása érdekében az 1750-es évektől a Perczel család további németországi utórajokat fogadott be, sőt letelepedési engedélyt adott a Cseh- és Morvaországból, később a Galíciából beszivárgó zsidóknak is. A gyorsan benépesülő Bonyhádot 1782-ben II. József a „ mezőváros "-ok sorába emelte, vásártartási és korlátozott önrendelkezési jogot adva. 1800 táján már 210 családfő foglalkozott itt kézműiparral és kereskedelemmel. így a reformkor kezdetére Bonyhád lélekszáma már túlszárnyalta Késmárkét: Ev Fő 1715 80-100 1786 3000 1823 4709 Egyed Antal 1823. évi adatai szerint „ Bonyhádot ma lakják Németek, kevés Magyarok és Zsidók... Vallásokra nézve: Katholikusok 1586, Evangélikusok 1132, Reformátusok 360, Zsidók 1631. Mindenik Felekezetnek vagyon Temploma és Papja. "

6 Bonyhád és Késmárk demográfiai szerkezetében feltűnőek a rokonvonások: Késmárk háromnyelvű és háromvallású szabad királyi város, Bonyhád kétnyelvű és négyvallású mezőváros. Azonban 18501900 között Késmárk megduplázta lélekszámát, Bonyhád pedig megtorpant, sőt visszaesett: Ev Fő 1854 6900 1869 5832 1880 5970 1890 6295 1900 5749

7 Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico geographiea - Tolna vármegye leírása In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IX.; Szekszárd, 1979. 339.p. (Továbbiakbam: Bél...) Szilágyi Mihály: A bonyhádi kereskedők In: Bonyhád a 18-20. században; Bonyhád, 1975. 168-169.p. (Továbbiakban: Szilágyi...) Egyed Antal: Bonyhád Mező-városnak rövid leírása Tudományos Gyűjtemény, 1823. V.; ín: Bonyhád a 18-20. században; Bonyhád, 1975. 7.p. (Továbbiakban: Egyed...) Vörös László: Bonyhád Községi adattár 6. sz.; Pécs, 1942. 8.p. (Továbbiakban: Vörös...) 147