Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

Kolta László: FORBERGER LÁSZLÓ A POLGÁROSODÓ BONYHÁDÉRT (1886-1908) „Nem itt született, hamvai nem pihennek Bonyhádon; csak átszálló vendég volt falaink között, de minden anyagi, szellemi és lelki kincsét itt hagyta kö­zöttünk. Nem Bonyhád szabott irányt Forberger Lászlónak, ellenkezőleg: ő rakta le Bonyhád fejlődésének alapjait." így nyilatkoztak róla azok, akik is­merték és tisztelték a sokoldalú tanárt, a fáradhatatlanul tevékenykedő közéleti embert, a vállalkozó szellemű újítót. I. KÉSMÁRKTÓL BONYHÁDIG KÉSMÁRK Késmárk az egyik legjelentősebb szepességi város. A Poprád folyó mentén, a Magas Tátra és a Lőcsei hegység között fekszik. A szepesi felföldét nagyrészt erdők borítják. Ezen a nem sűrűn lakott területen tele­pítették le a 12-13. században befogadott németeket, akiket szászoknak szoktak nevezni. Pedig valójában nem szászok, hanem jórészt sziléziai és más németországi tartományokból származó német telepesek voltak. Ők a Szepességet „Zips"-mk nevezték, s ebből alakult ki - a dél-erdélyi szá­szoktól megkülönböztető - „zipser" megjelölés. A cipszerek szorgalmas, takarékos, józan, békés, családjuknak élő emberek. Kitartó munkával magas szintre fejlesztették a felvidéki len- és gyapjúfeldolgozást, a szövő-fonó mesterséget, a tejkultúrát, a középkori bányászatot, a céhes ipart és kereskedelmet. A gyorsan gazdagodó tele­pülések szabad királyi városi rangot kaptak. Ezeket aztán Luxemburgi Zsigmond király a pénzügyi gondjai miatt 1412-ben Ulászló lengyel ural­kodónak elzálogosította. így három és fél évszázadon át nélkülük zajlik a magyarországi politikai élet, és a mohácsi vészt követő gazdasági meg­torpanás sem érintette őket. 1772-ben, Lengyelország első felosztása so­rán kerültek vissza a Habsburg Birodalomba, illetve a magyarországi és Sáros vármegyei közigazgatási szervezet alá. Az értelmiségre és a gazdagodó késmárki polgárokra is hatottak a 18. századi szabadelvű eszmék. Késmárk a Thököly vezette kurucmoz­galom egyik fellegvára, majd a francia forradalom hatására titkos össze­145

Next

/
Oldalképek
Tartalom