Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

Az újabb egység, a Völgységi járás, megszervezése évtizedekkel később, 1725-ben történt meg. A Rákóczi szabadságharc idején nem tartottak közgyűléseket, iratok nem maradtak az utókorra. A császáriak mindvégig Broderics Istvánt ismerték el alispánnak, ugyanakkor a kuruc időkben Vlasics János és Bezerédj János irányította a megyét. Ez utóbbi képviselte Tolnát és Baranyát viceispánként és e két megye teljes jogi ablegátusaként- az 1705-ös Szécsényi országgyűlésen, ahol a rendi konföderációs állam vezető fejedelmévé választották Rákóczi Ferencet. Az újjászervezés utáni első évtizedekben a vármegye fó feladatát az adók, valamint közterhek elosztása és behajtása jelentette. A közgyűlések általában kis létszámmal zajlottak. Az alispán elnökölt, évente csak egykét alkalommal jelent meg a főispán. Mellettük résztvett néhány megyei tisztségviselő, általában a gazdag birtokos nemesek többségét megbízottak képviselték. Az 1720-as évektől résztvevők a táblabírák is - a jegyzőkönyvek szerint - 1721-ben négy, 1725-ben már nyolc táblabírája van a megyének. Mellettük résztvevői a megyegyűléseknek az ügyész és az ,,esküitek" is.

9 A XVIII. század közepén mintegy 50 nemesi család rendelkezett birtokkal Tolna megyében, de nem mindenki élt itt, ezért a vármegyei tisztviselők összeválogatása képzett megyei nemesekből megoldhatatlan problémát jelentett. E tényt illusztrálja, pl. hogy 1733-ban az alispánon és az egyik szolgabírón kívül a vármegyénél csupa jövevények szolgáltak. Ez az állapot tette lehetővé, hogy egyesek gyorsan látványos karriert futhattak be közigazgatási területen Pl. Perczel József Veszprémből került Tolnába a vármegyei számadások felülvizsgálatára, majd Gyurekovics Péter mellett aljegyző, 1733-tól, annak halálát követően főjegyző, 17361753 között pedig alispán lett. Ezek a „jövevények" többnyire bérelt házban laktak és idővel szereztek csak saját ingatlant. A vármegye életének normalizálódásával, a közigazgatás, igazságszolgáltatás kiépülésével jelentősen megnőtt az iratanyag is. A közgyűlési jegyzőkönyvek sora 1696-ban két bejegyzéssel kezdődik, majd 16991703 között rendszeressé válva folytatódik. (Ezen jegyzőkönyvek a Regeszták c. kötetben olvashatók)

11 A nemesi vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1704-1714 között hiányoznak, későbbiekből az 1726-36 kö8 Uo. T'MÖL.IV./A/1/a. Közgyűlési protokollumok (jegyzőkönyvek) Vö.dr.Föglein Antal: Tolnavármegye levéltára 68 p. Megjelent: Levéltári Szemle (Továbbiaban:Föglein...) 10 Uo. 11 Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 Szerk: Dobos Gyula Kiadta: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltár Szekszárd 1992.79 p. 118