Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

A tanulmány tehát - a források alapján - azt próbálja meg felvázolni, hogy a 18-19. század fordulóján milyen volt Tolna megye gazdasági helyzetképe a települések adataiból ellenőrizhetően, kibonthatóan. A sok apró adat mozaikkockáiból - reményünk szerint - így alakulhat ki egy vidék hiteles történelmi arculata. Utak és útvonalak katonai szemmel A bécsi katonai jelentésben, az Országleírásban, központi szerepet játszik a vidék közlekedési lehetőségeinek felmérése, ismertetése. Az országleírás „tartalomjegyzéke", a teljes anyag áttekintése is erre utal. A leírás I. része - amely nem feltétlenül az elkészülés sorrendjét jelöli, inkább az eredmények összefoglalását tartalmazza -1812. május 1-ről van datálva, az egész összeírás vezetésével megbízott Foith Oberstlieutenant írta azt alá Sopronban (Oedenburg szerepel helynévként). Ez a kötet a leírandó országrész, gyakorlatilag Dunántúl általános helyrajzi leírásával kezdődik, s kitér a hegyek, völgyek, erdők, folyók részletes ismertetéséből adódó következtetések levonására is, bár a hadi szempontból történő értékelést már a II. kötet foglalja össze, fontosabb tárgyleírásokkal, katonai érdekekkel kapcsolatos tényezők kiemelésével, ismertetésével. E nagy összefoglalás kisebb részletadatait (Detail - ahogyan ők írták) külön füzetek tartalmazzák, amelyeket más és más hadmérnök írt alá. így külön füzete volt a hegyeknek, síkságoknak, majd az erdőségeknek, és értékes adatok birtokába jutunk, ha áttanulmányozzuk a terület vízrendszeréről készített részletes beszámolót.

10 Jelen tanulmányunkban elsősorban az útvonalakról és utakról írottak foglalkoztatnak minket. A katonai útvonalak mellett ez az anyag a terület összekötő útjaival, stratégiailag fontos átjárókkal, stb. foglalkozik, helyenként azt is megjelölve, hogy ezeknek az utaknak karbantartását kinek kell elvégeznie. Tartalmazza ez az anyag a településtáblázatokat, és háború esetén felhasználható épületek megnevezését is.

11 Az egyik, elsősorban az utak és a közlekedés lehetőségét taglaló anyagrészben a „ Communication "címszó alatt Dél-Dunántúl területét öt különböző jellegű tájegységre bontotta fel a hadmérnök.

12 10 A Duna vízrendszerének leírását már feldolgoztam. Dél-Dunántúl vizei 1810-1812-ben egy hadmérnök leírása alapján. I. rész. A Duna és mellékvizei. 26 old. +4 o. jegyzet +térkép. Rövidített formája előadásként elhangzott az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság rendezésében, Győrben tartott településtörténeti konferencián, 1993-ban. "WKK,KVn.k. 111. 12 Uo. K VII. k. 116 E. - Itt kell megjegyeznem, hogy a német nyelvű anyag fordításakor egy közel egy időben készült szótár szóanyagát használtam: Josephus Márton: Lexicon trilinque latino-hungarico-germanicus. Wienna, 1818.

1—II. Továbbá uő: Deutsch-Ungarisch-Lateinisches Lexicon. Wien, 1823.

1—II. Bd. A Communicatio szó a latin szótár I. köt. 537. o. szerint közlés, híradás, míg a német szótár I. köt. 511.0. szerint összeköttetést jelent, a közölt példamondat a hadsereg egyesítésére is ezt a szót használta. 213