Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115
az utódok számára 1646-ban elrendelik az osztályrendelést. Zsófia után két fiúgyermek maradt: Ádám és László. Perényi Ferencné Katalin is elhunyt, Ágnes nevű leánya az osztályrészes. Balassa Imre özvegye, Judit van még életben. A teljes hagyatékot Anyavára és tartozékai birtokával együtt, mely „a háborús idők miatt fel nem osztathatott", Wesselényi Ferenc elzálogosította Serényi Pál érsekújvári kapitánynak. Azt határozzák, legyen is nála, amíg reális divisiót, osztozást végeznek. Pálffy Pál országbíró parancsolja, hogy mivel rövid időszakon belül a nevezett birtokokra a törököktől félelem és rettegés miatt eljutni lehetetlen, a káptalan embere és a királyi ember védettebb szomszédos helyre menjenek ki, és a szomszédok törvényes összehívása után a becslést és osztályt ejtsék meg, és eljárásukról tegyenek jelentést. „Kelt Pozsonyban október 19-én 1646-ban. " 98 Aztán egyideig nem kaptunk hírt Anyavára helységeiről, csak egy félig latin, félig németes hangzású összeírásból néhány év múlva: hány ház található egyes helységekben. Az egyik Szeremle vagy Szeremlény a Dunán innen volt, a bátai apátság birtokaként, a másik túl a Dunán, mint a kalocsai érsek birtoka. Az előbbiről van szó az alábbi, 1648-ra hivatkozó rövid hivatalos írásban: „Én bent írott elismerem, a felvetendő Ezer Hatszáz negyven nyolcadik évig régóta figyelembe nem vett Bátai Szent Mihály Apátság Szeremlyén nevezetűfalujáért vizsgálatot végezvén, birtoka, amint emlékezem reá, annakutána egynéhány Évig az adót elvettem. Kiért való dolgomnak emlékezése kelt Bécsben, január 20-án 1672-ben. Pálffy Tamás nyitrai püspök."" 1550-ből kapunk egy érdekes összeírást, melyben a régen Szigetvárhoz tartozó helységek házainak számát írja be a német Schweglers Kristóf Henrik, természetesen németes hangzású leírással, sokszor elég nehéz vagy lehetetlen a helységek nevét azonosítani. Tabód az itt oláhoknak nevezett vlachok, vlahok központja, még Fejér megyei helységet is sorolnak kerületéhez, mint például Kapurévet. A vlahokról, a szerbiai oláhokról már 1198 körül beszél egy oklevél, eredetileg román nyelvűek voltak, aztán beolvadásuk a szerbek közé megkezdődik a XV-ik században. 1353-ban egy szerb oklevélben még különbséget, úgy látszik, nyelvi különbséget is tesznek a vlahok és szerbek között. Macedóniában, de állítólag máshol is éltek, elkeveredve a szerbek közé. 100 - Zárójelben közöljük a hibás helyneveket, azonban csak a ma Tolna megyéhez tartozó és határához közel lévő helységeket mutatjuk be az összeírásból: 1650 körül. - Schweglers Kristóf Henrik felmérésében a Sziget kerületéhez és a Pécshez tartozó falvak összeírása. 98 TMÖL Kammerer: LA. MOL. Bo-Any. gr. Kár. L. Bosny. i. Neoregeszta. 1682.21. (1646. okt. 19. Bosnyák-Bodo osztály.) 99 TMÖL Kammerer: LA. MOL. Káptalanok, Conventek. Pozsonyi káptalan L. Bátai Fasc. 1648. 100 Dr. Török Pál: Szerbiai oláhok a XII-XV. században. Századok. 1923.361-362. - Lásd még: Tamás-Treml Lajos: Az oláhok története a IX-XTV. században a hely és személynevek alapján. Századok. 1934. 214-221. 196
