Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

röktől naszádosokat kap." Ugyanekkor írt a veszprémi püspök Ferdinándnak:* „Podmaniczky János elfoglalta Palotát, mely Veszprémmel szomszédos, és föleskette János hűségére." 1538. április 2-án Pöstyéni Gergely helytartó, az egri püspök és Brodarics István váci püspök Budáról így írt Thurzó Elekhez: „A béke ellenére mi minden történik. Hihetetlen lenne e lehetetlenség, ami a napokban valahol a Sió körül esett, méltatlanságot cselekedtek ott Tolnában, Somogyban. Mondják, Kápolnay Ferenc és Bakics Péter fogadást tettek (az utóbbi Veszprém miatt), hogy elfoglalják, amit akarnak. Úgy érteni, ki akarják terjeszteni kártevésüket. Thurzó Elek ne csodálkozzék, ha e kártevések és kegyetlenkedések Török Bálintot bosszúra ingerlik." Június 26-án Thurzó Elek Semptéről híreket ír a törökökről Ferdinándnak, a kémje hozta hírül. „Anyás basát várják, Eszéknél a Dráván 2 híd van készen, Budát akarják elfoglalni. Által a Dráván és a Dunán Tolnánál kikötni, hogy e helyről a parton vagy a Dunán eljussanak a 16 mérföldre lévő Budára." 1538 decemberében Perényi Péter kiszolgáltatja a koronát Ferdinándnak Ujhelyért és Sárospatakért. 1539 január elsején Loboczky Mátyás Váraljáról tudósítja Ferdinándot török hírekről. A császár összehívta a basákat. Kérdezte, van-e zendülő egyvalaki is a magyaroknál, aki nem adta fel árulását. Az első basa nevetve mondta: nem tud, csak egyet, Perényi Pétert. A császár szólott: „Felháborít a véleménye hogy nem volt és nincs is nagyobb áruló aföldön. Kétszeresen viselt gondot magára, gondot viselt János királynál, gondot viselt a Német királynál. Azért vettem kezeimbe, mert János királynak gyermeke nem lévén, János halála után ezen Pétert vagy fiát akartam királynak. De látom, hogy tékozló vére Házának, nem méltó a királyságra." Január 14-én Budáról kap tudósítást Ferdinánd, hogy szépítik a várost, készülnek János király és Izabella mennyegzőjére. Egy nap múlva Thurzó Elek írja Semptéről, hogy Perényi fia ez alkalommal sem adatott ki, csak látását engedik meg valamikor. 1539. augusztus 18-án Morgay Ferenc panaszkodik Csernéden a megye hatósága előtt, hogy a mözsi Gyulay György hatalmaskodott gerenyási várbeli embereivel. „Mindenkinek, Tolna megye nemesei adjuk emlékezetül, két nappal Szent István király ünnepe előtt - az előljáró Morgay Ferencért tanácskozásra összegyűlvén, Morgay Ferenc előállván, felmutatta egy vizsgáló levelünket Gyulay György ellen Mözsről (de Mees), amelyben a többi közt foglaltatott, hogy az elmúlt években Gyulay György Morgay kétjobbágyát, Bodon Gergely és Lőrinczi Péter nevűeket, herényieket, félig szolgáit Gerenyás várában, részben herényi lakosokat elvitette volt, ugyanarról a helyről, házából Kozma Györgyöt kirángatta, megkötözve, addig tartotta fogva, amíg Morgay Tóth Mártont, Barbacs * Kechet Márton. 133