Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

a királyi Felség felszállott, éjjel általvitték Földvár irányába. "Természetesen itt János királyról van szó. 1529. szeptember elsején Oláh Miklós fehérvári prépostnak ír Bécsből bizonyos Szeremlényi, hogy az ő kémeik a legutóbbi szombaton elűzve visszatértek Pozsonyba, mivel hallották, hogy a török császár a Bertalan-nap előtti második ünnepen a Budához 6 mérföldre lévő Kömlőd helységnél maradt, előrefutott pedig a török ugyanazon a napon s Buda külvárosához özönlött. Bertalan után Zápolya Fehérvárra ment. 1530-ban Fejér, Tolna és Baranya vármegyék nagyobbrészben János király pártján vannak. -1532. december 20-án Pekry Lajos Pécstől nem messze őrködik embereivel, hogy „védelmezés alatt lenne a fölserkentett nemesség készülete és a szomszédság. Budát magát menedékül tartani óhajtja János, előreküldeni övéit körülbelül Dombóig volt módja, hogy a mezőre a Kapós folyó hídján visszafordulhasson, ne kerítse valaki a maga hatalmába." 1533. szeptember 12-én az esztergomi érsek Drégelyről Ferdinándot, „János vajda" dolgairól a következőkben értesíti: „Nem régen vonult be haddal Pécsre, Perényi Péter eléje ment, és Pécsvárad, Szekszárd, Báta apátja, hasonlóképpen a várak részéről is eléje mentek, embereik János kezére adván e várakat." Brodarics István jegyzetei 1535-ben keltezés nélkül: „Ismertetjük meghagyását emlékeztetőjében a Mi Királyunknak, hogy vezettessék be valakivel a mi Fenségünk udvarához a legközelebbi harmadnapig Kapolnay Ferenctől az összes elrabolt birtokot és jövedelmei elidegenítését, amennyit elfoglalt jobb ár a a pécsi Püspükségtől és Káptalantól, Verböczy uram kancelláriájára hasonlóképpen Anya vára tartozékait és visszadását az elfoglaltaknak. Hasonlóképpen ugy amint általadattak Verböczy uramtól, bocsássák egyben szolgálatára Bodó Ferencnek a zsákmányul ejtettek."-1535. december 3-án Ferdinánd rendeletet küld Kápolnaynak, hogy Maré vára környékét ne pusztítsa, mert Budán ellentámadást kényszeríttet, „ami által híveink is azon a vidéken nagy károkat szenvedhetnek. "

18 A bátai apátság birtokairól való följegyzés az 1535-ik évből: „Az minemű falvak és városok vadnak, az Sárkez falui felső Baranyában, azoknak nevek, kitt birtak az báttai apátursághoz. 1. Falu ebes, annak fele a zegzárdi apáturé. 2. Almás falu. 3. Ette Város, az Sárvizén egy vámos híd által. 4. Nyirzófalu, az szőlő hegyek jó része nemeseké, kiknek neve is nálam írva vagyon. 5. Nana falu. 6. Lak falu Kesztőczön alul, mely szabad város, azKesztőcz. 7. Lángfalu. 8. Bátaszék. 9. Farkasdfalu helye. 10. Báttha város. 11. Zeremlén város az Dunán innen. 12. Nékfalu. 13 Pilis falu. 14. Asszonyfalva. 15. Kis Decs. 16. Nagy Decs. Az ebesi szőlőhegyen az Öremos szőlő, mely a szőlő 1/4-ed részét teszi, és Nemes embereknek, Kiknek vagyon ezek között az faluk között jószáguk, Ethei Péter Ispánnak Ethén egyKriája. Hasonlóképpen Ethén alul az Gyüleviz mellé18 TMÖL Kammerer: LA. Bécsi Udvari L. 1527. március 28.-1535. december 3-ig (időrendben). 131