Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

tartózkodnak. Tenni kellene valamit már Ferdinánd pártjának is. Bár a naszádosokat tarthatnák. Nyerhető lenne a számukra Baranyában házankintfél forint és egy köböl gabona, Tolnában is, ha megnyerhető." - Július 20-án: „Ezer sajkás személy van a határon, ha a törököt az áradás nem akadályozná, már itt lenne." Július 22-én Mihály kalocsai prépost Budáról arról számol be Ferdinándnak, hogy „Nála járt a kalocsai bíró, több kanonokkal, mivel végbúcsút mondtak a helynek, látván, hogy a naszádosok is feljöttek Budára. Menekülnek főképpen a dunamelléki nemesek, Báta mezővárosból, Kesztölcről, Székről, Étéről, Ebesről, Szekszárdról, Tolnáról, Pakosról és mások számtalanul ezen időben meghallgatást kérve Eszékre mentek, a török kezére ajánlva magukat. Ha fizetést kaptak volna a naszádosok, e veszély be nem következett volna. És ehhez ott van még az adó, adja elő Tolna mezőváros bírája, kinyilvánítva a tisztelendő fehérvári prépostnak, hogy a lakosok üresen fogják hagyni a mezővárost, amennyiben a török által véghezvinni hagyja a felforgatást ezen a helyen, vagy a javak és birtokok prédává lesznek, prédává lesz sokak adója és a veszedelmes fölégetésé." Várdai Pál esztergomi érsek írja Ferdinándnak: „1529 július 27-én vasárnapi napon, midőn Perényi Péter uram vonulván egész házanépével meg szabadosaival, ide Budára jővén, Kajdacs helységnél Szerecsen János és Keserű Mihály megfogták és vezetésük alatt van. Marótot ostromolja a török. A császár Belgrádban van. Jöjjön Felséged mielőbb." Szerecsen János ekkor a nagyobbrészt János párti Tolna megye alispánja. És itt nem szerepel ugyan, de Szerémi Györgytől tudjuk, hogy Perényiék a magyar királyi koronát is magukkal vitték. Várdai Pál végül a szerémségi Maróiról beszél. Augusztus 21-én „Kewy" bírája és esküdt polgárai adják hírül Nádasdy Tamásnak, hogy a török vonul Tolnáról fölfelé, az ő őreik és mások vigyáztak, akik „visszatértek és nekünk előadták, hogy mikor őrködéssel a törökre lennének, összefutottak Tolna-Szentgyörgy helysége mellett, nem is őrködnek a törökre, a mi királyunk mozdulni egy más bizonyos viszálykodásra készül, hallgatón külön lévén. (Itt Ferdinándra céloznak a ráckeveiek.) Bizonyos pedig a császár megszállása közel a Sárvízhez Szerdahelyen, Szekszárdhoz közel lévén. Hajóik pedig a törököknek mind Tolnánál vannak, minthogy Tolnánál összejöttek a császár és János vajda, - és hogy pedig annyira késlekednek, várakoztak nagy buzgolammal másik, súlyosabb sisak megalkotására. Mindazonáltal egészen ünnepélyesen fölhágott a török, de levetvén saruját a föntírt helyen, saját szemükkel látták őreink maguk, és a tüzet meg a füstöt ugyanott, volt naszádosaink tanuk a mi egyik hajónkról, lehágván a törökök közül egyik a mieink közé, a mi őreink foglyul ejtették. Ugyanazon időtájtól a mi embereink elvesztették, az elfogott elkészült a mi igánktól futás által, ott ahol tudott. - Összejővén pedig a törökök a föntmondott helyen, az ünnepet négyszer megismételték. - Naszádosainkhoz pedig 130