Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

hogy a török Zalánkeménnél van, Temesvárt körül ostromolná és hogy Török Bálint a Duna-Tisza közén, fölmegy, ha Szapolyai János kivételezni fogja. A veszély a legnagyobb, Zápolya reménye hajdúiban van. 1528. október 3-án János már Siklóson van Baranyában. - Viszont Perényi Péter 1529 januárjában azt írja, hogy pénzt bár hiába kért Ferdinándtól, nem kapott, pedig szegénysége igen nagy, ennek ellenére ő visszafoglalta Babocsát. 1529. február 13-án a nádor jelzi Ferdinándnak, hogy pusztul az ország mindenfelé. Kaczianer egyik felől, másik felől Somogyban és Tolnában Török Bálint temesi ispán és Paksi Gáspár, otthagyva Temes várát, szegényítik a vidéket, mert mind pénz, fizetés nélkül vannak. Április 12-én Mihály kalocsai prépost Budáról írja Ferdinándnak, hogy Kalocsa nem tartható. Csekély költséggel lehetett volna, de nem kapott 100 forintot, amelyen három hónapig 18 embert tarthatott volna. Most jő a török, pénzt nem kaphat, okozója nem lesz, ha itt minden a töröké lesz. „A Sárközt a múlt évben elpusztította a török." Április 15-én a kalocsai káptalan a préposttól segélyt sürget. „Az ide menekült sok nép kétségbeesve átkelt a Dunán. A lakosság kevés vagyonát kocsikra, hajókra rakva, sírva menekült."- Két nappal később: „A dunamenti helyeket a fizetetlen fel-alá járó naszádosok kiélték." Török Bálintot Ferdinánd Erdélybe küldi, segítse Ferdinánd érdekében az erdélyi állapotokat. Június 15-én Henyei Bernát baranyai ispán már Hencséről ír Ferdinándnak a török közeledéséről, a János pártiak örömmel készülődéséről, a tervezett találkozásról és arról, hogy a török Bécs alá megyén. Június 15-én a Kamara Ferdinándhoz: „Országgyűlést tartani nem lehet, mert mindenki családja, javainak megmentésén fárad, közeledik a török. Küldöttet küldtek Tolna és Baranya vármegyékbe, meg mezővárosokba, helységekbe, hogy mielőbb szolgáltassanak zsoldot a naszádosok fizetésére. Mert ha nem kapnak, az ellenséghez térnek át éppen ezen vidék nagy veszélyére. " Június 25-én Buda város Ferdinándtól oltalmat kér és gabonát, mert a sok menekülő mind fölélte. Bátát és Tolnát említi a levél, főleg a környékükről jöttek a menekülők. - A rác naszádosok a törökhöz mentek át, a magyarok még tarthatók lennének, írja a Kamara Ferdinándnak. Június 29-én Mehmet bégről írja a Kamara, hogy „afedezésben álló magyar naszádosoktól el akarta zárni a rác naszádosokat, akik árulásképpen oda hajóztak, ahol eddig jártak, és ebből bizony kiderült, hogy valóban a török egyetértő híveként csalással húzódott a Drávától tizenhat hajós, Mohács mezővárosnál megváltoztak és fölgyújtották, hasonlóan Báta mezővárostfelerészben, némelyek sok piszkos kártétel után és prédáló marhalopással tértek vissza." Perényi Péter július elején Siklósról ír a Kamarának, hogy „a tolnamegyei Szerecsen János és Keserű Mihály a János párti boszniai püspöknél 129