Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

végleges „elparasztiatlanodás" stádiumába

354 jutott volna, a falu jellegzetességei megfakultak. Nőtt a paraszti sorból kilépők száma. Valóságos falusi munkásosztály jött létre a bányavidékhez tartozó bányászokból. S a modern élet hatására a parasztság sem volt már olyan, mint korábban. így volt ez a kis Györe esetében is. A györei magyarok régi táj szólása - mely mára már alig maradt meg közel állt a hegyhátihoz. Ám a hegyháti is része volt a nagyobb egységnek, a nyelvészet besorolása szerint Baranya északi része, az ezzel érintkező Tolna megyei magyar falvak, továbbá a Tolnai Sárköz egy része is az ún. észak-baranyai nyelvjárástípushoz tartozik. Imre Samu nyelvész kutatópontja volt a közeli Magyaregregy, gyűjtése nyomán 27 pontba összefoglalva ismertette Egregy és vidéke nyelvjárási sajátosságait. Mivel Magyaregregy rokonsági falvai között Györe is ott van, e sajátosságok egy része rá is jellemző.

355 Három-négy emberöltővel korábban erősebb volt a tájnyelviség, mint mondjuk az 1930-as években. 1831-ben - elsőként - Szikszay József váraljai református prédikátor foglalta össze a völgységi járásban fekvő helységek magyar nyelvi különlegességeit.

356 A közel szomszédos Hegyhát magyarjainak nyelvi sajátosságait pedig Kulcsár József próbálta leírni 1897-ben. Végül úgy összegezte, hogy e vidéken, akárhogy is nézi, „...nincs annyi eredeti sajátosság, annyi régi nyelvkincs, annyi ósdi zamatú alakzat, mint némely tősgyökeres magyarvidéken... "Véleménye szerint a vidék magyarjainak jelentős része - évszázadokkal korábban - szláv eredetű, vagy legalábbis kettős nyelvhasználatú volt.

357 Steiner Ádám iskolaigazgató több évtizeden át élt Győrében. Az 1970es évekig élő kiejtésbeli sajátosságok, a legöregebb györeiek „rég7>.s"beszédmódja alapján - kérésünkre - így összegezte a sajátosságokat: A ,,/j>"sok helyen csak „/"volt. Golyó, gólya, folyó helyett goló, góla, foló. Az „ezen a helyen "úgy hangzott, hogy „ezen a helön "Ha a györei kisbíró dobolt, így mondta: Foló hó 24-én, stb. - Az igéket jelen idő, egyes szám 3. személyében a ,,-ja, -je" helyett „-/"-vei mondta a régi györei: hozi, toli, rági, ráki, vági - a hozza, tolja, rágja, rakja, vágja helyett. - Többes szám 3. személyében ugyanezek „-k"végződést kaptak. A hozzák, hordják, vágják helyett: hozik, hordik, vágik. - A ,,-juk, -jük"helyett ,,-unk, -ünk"-öt mondtak, így a kivágjuk, hordjuk, visszük helyett: kivágunk, hordunk, viszünk. Két példamondattal: Összetakarítunk a helet. Kaszálunk a rétet.

358 A régi Györe tájszavai a régi magyar köznyelv fennmaradt szavai. Juhász János györei gyűjtő szójegyzékéből emelhetők ki a legjellegzeteseb354 Kosa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Debrecen, 1991. 355 Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971. 356 Balázs-Kovács Sándor: A Sárköz-kutatás kezdete. Dunatáj, IV. évf. (1981) 3. szám, 44-55. p. 357 Várady Ferenc szerk.: i. m. 1897.

1. kötet, 223-225. p. 358 Steiner Ádám izményi iskolaigazgató, györei lakostól, 1978. 82