Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

István, Kraft János, Kraft Imre, Kerber János, Kovács József a 125. házszám alól, Timár János, Kraft Henrik, Hopp János, Oroszki József és Bakó Mihály.

423 A labdarúgósport már az 1920-as években elkezdődött.

424 A lövészegyesület néhány tagját leszámítva érzékelhető, hogy a györei németség alig vett részt az egyesületi életben, jóllehet annak kifejezetten polgári jellege volt. Nemzetiségi tradíciói miatt itt is nyitott volt azonban az önálló nemzetiségi szerveződésre. Az 1912-es „Bauernbund"-ró\ györei adataink nincsenek.

425 Az I. világháborút követő szerveződésekre nézve érdekes adalék található a szomszédos Izmény levéltári anyagában: a járási főszolgabíró körlevélben közli, hogy egy Lobi nevű egyén járja a völgységi járást és a Német Népművelődési Egyesületbe tagokat toboroz.

426 A hivatalos álláspont ezen egyesületet illetően az, hogy a Népszövetség előtt Magyarországnak szüksége van bizonyítékokra, melyekkel a nemzetiségi kérdésben érvelhet. A toborzó utat tehát hivatalosan is engedélyezik, ekkor Győrébe és Izménybe Annabring Mátyás jön el. A bizalmas utasítás az, hogy a helyi közigazgatási vezetés a szerveződő mozgalomba a „mérsékeltebb polgári elemeket" igyekezzen bevonni. - A szervezők eleinte ellenállásra találnak, az izményiek például „katolikus szellemű "-nek érzik, ezért „nem érzik olyan fontosnak, hogy áldozatot hozzanak érte. "

421 A mozgalom országosan 1923-ban „ Volksbildungsverein "néven jön létre, végleges alapszabályát 1924 szeptemberében hagyják jóvá. A jelszavuk: „Hűség a hazához - Hűség a németséghez!".™ Abban, hogy később mégis német befolyás alá kerülhetett, szerepe van a Horthy-korszak nemzetíségpolitikájának is, mely előbb engedékeny volt, majd az 1920-as évek végétől a nemzetiségi jogok fokozatos érvényesítésében visszafogottabb lett.

429 Az 1924-1929 közötti időszakban a völgységi németség még elzárkózott. Jellemző, hogy 1926-os választások kapcsán a berlini Külügyi Hivatalhoz küldött jelentés szerint „... a választások költségeiben... a legdrágább a bonyhádi kerület volna, ahol az igen nyakas Bonyhád székhelyet és 28 községet kellene megdolgozni. "

430 A Kultúregyesületen belül országosan szakadás következett be. 423 Uo., Györei Polgári Lövész Egylet iratai. 424 A labdarúgósport történeti dokumentumait Bodony Béla gyűjti Győrében. 425 A Bauerbund 1914. évi kalendáriumában csoportképpel szerepel: Kakasd-Belác, Kisdorog, Mőcsény, Tabód, Nagymányok, Majos, Kismányok, Mórágy, Cikó, Izmény (10 fő!), Grábóc, Hant. Györe nincs. A mozgalomról lásd: Éppel János: Adalékok a „Bauernbund"'történetéhez. In: Szita László-Szőts Zoltán szerk.: A Völgység két évszázada. Völgységi Múzeum kiadása, Bonyhád, 1991. 61-69. p. 426 TMÖL, Izmény község iratai. Bizalmas, 4/1925. szám. 427 Uo., 10/1925. szám. 428 Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1975. 282. p. 429 Tilkovszky Lóránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932-1933). Századok, 113. évf. (1979), 3. szám, 421-477. p. Lásd: 421. p. 430 Tilkovszky Lóránt: Németország és a magyar nemzetiségpolitika (1924-1929). Történelmi Szemle, 1980/1. szám, 52-89. p. Lásd: 67. p. 97