Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
a bekötés, Győrére és Izményre csak 1939-ben került sor! 412 - Györe község iratai között megtaláljuk azonban a „Bonyhádvidéki Villamossági és Gazdasági Szövetkezet Alapszabály a és ÁramszolgáltatásiSzabályzata'-^ mely szerint a község náluk már 1928-tól üzletrésszel rendelkezett. 413 1939-től azután - egészen az 1960-as évekig 414 - transzformátorállomás üzemelt Györe délkeleti végében, a távvezeték mellett. Rádió már a villamosítás előtt volt a községben. Egyesek szerint Boros Jánosnak az Árpád u. 21-ben volt fíilhallgatós rádiója elsőnek. Mások szerint Deák Istvánnak, akit azonban ragadványnevén Szibini Istvánnak ismertek: „...a Szibini Pistának volt rádiója a faluban, akinek az édesanyja nagyon félt a szoba sarkában hangokat adó és zenélő „doboz"-tól. Állítólag azt mondta volna, hogy dobják ki!" 415 Arra is emlékeznek, hogy az akkumulátorokat a váraljai villanyszerelőnél töltették fel. A népi emlékezet szerint kerékpárja először Müller Jánosnak, Gulyás Ferencnek, Bencze Józsefnek volt Győrében. Az első motorkerékpár-tulajdonos Dobszai János, neki német Sachs típusa volt. Mások szerint Schmall Henriké volt az első, az 1940-es évek elején. 416 Ami a szilárd burkolatú úthálózatot illeti: a kiépített törvényhatósági út Bonyhádtól Szászvárnak már 1892-ben megvolt. 417 Ugyanígy 1918-ban is. 418 1934-ben még mindig csak a Bonyhád-Máza szakasz ilyen, Györe és Izmény nem, holott ekkorra a törvényhatósági utak kapcsolják be Kisvejkét, Tevéit, Kisdorogot, Mórágyot és Mőcsényt a Völgységben. - Szinte az utolsók között, 1936-ban került bekötésre Györe és Izmény, ekkor épült meg a kövesút. 419 A szilárd burkolatú út lehetővé tette az autóbusz-közlekedést. Megjelentek az első magánautóbuszok. 1937-ben például azt dobolják ki Izményben, hogy a „nagymányoki bányamozgó" a mozi autóbuszjáratát ezentúl Győrébe is behozza. 420 Mindezek csak szórványos jelenségei az életmód XX. századi átalakulásának. Falutörténetünkben csak arra hivatottak, hogy szemléltessék a hagyományos zárt falu egyre nyitottabbá válását. 412 Zsidai József szerk.: Magyarország város és faluvillamosítási kézikönyve. 1888-1956. KJK, Bp., 1957. 10. p. 413 TMÖL, Györe község iratai. 414 Megszüntetésekor a tsz vegyszerraktára lett. 415 Link Jánosné györei tanárnő adatgyűjtése, 1979. 4,6 Ua. 417 Karoliny Márton: Tolnai utak. KPM lg. kiadás, Szekszárd, 1983. 28. p. 418 Uo.,_32.p. 419 TMÖL, Györe község képviselőtestületi jegyzőkönyvei, 1936. 420 TMÖL, Izmény község iratai. Dobolási könyv, 1937. 95
