Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
labb Németkér. 404 Árnyaltabb képet adott dr. Márvány János, Tolna-baranyai német nyelvjárásokat rendszerező munkájában. 405 A györei németek népi kultúrája, értékrendje, szokásvilága, anyagi kultúrája a szomszédos Izménnyel rokon az evangélikusoknál. 406 Az előző századok népi építészetének emlékeit 1970 áprilisában Égető Melinda néprajzkutató gyűjtötte fel, kérdőíveken, továbbá az Országos Műemléki Felügyelőség fotós, dokumentációs adatlapjain. 407 Három épületről készült pontos építészeti felmérés, alaprajzzal: A Főszögön Verese József Kossuth Lajos u. 42. alatti, a Cigány utcában Lehman Péter Petőfi u. 6. sz. házáról, továbbá Kakas József Kossuth u. 29. alatti présházáról. Az egyik fotó megörökíti a legrégebbi házak közé tartozó Petőfi u. 28. alatti, tornác nélküli régi lakóházat. Öt keresztet talált, az izményi, a váraljai, továbbá a mázai út mellettit, ez utóbbit 1911-ben állították. 1884-es dátumot visel a Sport utca sarkán álló „Rangi" kereszt. 1819-ből való a katolikus temetőben lévő, ezen csak a talapzaton álló Mária-szobor a kiegészítés. Györe népi építészetéről a kutató végül a következő összefoglalást adja: „... A falanyag főként vertfal. A téglát helyenként vályoggal keverve építették be. A tetőszerkezet általában szarufás, helyenként széklábas is található... A lakóházak tűzfalai kivétel nélkül falázottak. Gyakori a barokkos vakolatdísz. Az ablakokon zsalugáter, az elbeszélés szerint régen fatáblásak voltak. Kedvelt falszín az okkersárga és a vörösesbarna. A kerítések általánosan lécből, újabban egyre inkább vasból készülnek." Ezután a német és a magyar házakat jellemzi: „Az ún. német házak hoszszúak voltak, gyakran három szoba volt bennük. A ház végén mindig egy kisebb nyárikonyha következett. A régi magyar házak háromosztatúak (szoba-konyha-szoba). A legrégebbi házaknál „gang" nincs, csak keskeny, oszloptalan tornác, inkább eresz." A tüzelőberendezésekről: „A legrégebbi rekonstruálható szobai tüzelő a konyhából fűthető kerek banyakemence. A konyha hátsó része felett szabadkémény, alatta kemence és tüzelőpatka. A kemencéket mind a szobából, mind a konyhából kidobták. A szobákban vaskályha, módosabb helyeken cserépkályha van. A konyhai kéményt lepadlásolták, részben, vagy teljes egészében. Helyenkéntfüstölővé alakították át. A fejlődés következő fokozata a rendes, kéményes konyhává alakítás." A telekrendezéseknél kétféle típust ismert fel: „...elve, hogy a lakóház folytatásában található a szín, a disznóól és az istálló. Keresztben a pajta 404 Weidlein János: i. m. 1937. 57. p. 405 Márvány János: i. m. 1970.185. p. - Közép-hesszeni nyelvjárásúnak tartja Alsónánával, Bátaapátival, Bikallal, Egyházaskozárral, Hidassal, Izménnyel, Kalaznóval, Kéttyel, Kismányokkal, Majossal, Mekényessel, Mórággyal, Murgával, Tófűvel, Váraljával és Zsibrikkel együtt. 406 A györei katolikus németek külön kutatást igényelnek. 407 Égető Melinda: Népi építészeti gyűjtés, Györe. Kézirat, 1970. Magyar Néprajzi Múzeum Kézirattára, Bp., Jelzete: ÉA. 11.146. 31 oldal szöveget, 5 rajzot, 18 fotót és egy táblát tartalmaz. 93
