Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

A templomi esketés után a menyasszonyt és rokonságát visszakísérték a menyasszony szülői házához. Mindegyik fél a saját rokonságát kínálta ebéddel. Ebéd után a vőlegény és rokonsága a menyasszonyért és annak rokonaiért ment és a saját házukhoz kísérte őket. Itt a menyasszonyt az ajtó előtt »bekérték«. Bekérő után a szoba közepére ültették a párjával, ölükbe kisfiút és kislányt ültettek. Ezek után kezdődött a vacsora. A zenészek gondoskodtak róla, hogy ne legyen unalmas, csendes. Különféle mókás mondókákkal is szórakoztatták a vendégsereget: Szervusz 40! Hogy vagy 50?! Mondd meg a 60-nak, hogy ne 70-kedjen a 80-jával, mert olyan 90-et vágok oda, hogy 100-felé esik! Egy másik ilyen kedvelt mondóka volt:

398 Elindult Egrögy, utána megy Kárász. Csetlik-botlik Vékény, hasra esik Szász. Megbabázik Császta, komája a Máza, poszitájja Várajj. Nosza, rajta kis Gyüre, lépj te is körükbe! Sántikálj el Izménybe, vígy hajmát Aparra, paprikát Bonyhádra!

399 Vacsora végeztével kezdődött a csókpénzgyüjtés. A menyasszonyt kikérték az asztaltól és a keresztapával elindultak a vendégek közt. Mindenkit megcsókolt, amiért pénzt kapott. Ez a menyasszonyé lett. A pénzbegyűjtés után kezdődött a tánc. Éjfél után volt az »ajándéktánc«. A keresztszülők kendőket adtak, selymet, delint, szövet alapanyagot. Az adott ajándékot ráterítették a menyasszony hátára, hogy mindenkijói lássa. A menyasszony ruhája ekkor már fehér rakott, ún. rödös szoknya volt, tornyos gyöngykoszorút viselt színes rózsákkal, vagy viaszkoszorút. 398 Műfajilag ún. falusoroló. 399 Ledneczkiné Törő Gyöngyi gyűjtése, Györe. Más vőfélyverseknek is vannak részei, melyek a táji munkamegosztásra utalnak. 91