Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
szeti kataszterei sem, az 1940-es évek elején előkerült, ám elkallódott lovassír azonban feltehetően az. 13 A Völgység településhálózatának létrejötte a névtudomány módszerével kutatható. A legkorábbi helynevek nomadizáló téli és nyári szállásokra utalnak. Árpád unokája Tevel a közeli Tevelen tartotta téli szállását. Fia Tormás pedig Tormáson. Apornak a mai Aparhant területén volt a téli, Szentendrén pedig a nyári szállása. Az erdélyi Gyula egyik fiának, Bonyhának emlékét őrzi Bonyhád város neve. Letelepített katonai kísérő népekre utal Kozár (Egyházaskozár), Kurd, Maróc (Hegyhátmaróc), a Máza mellett elpusztult Koromszó. Kisdorog neve is katonai kísérő csapatok lakhelyére mutat, jelentése: barát. Az államalapítás körül keletkezhetett Vejke. A fejedelmi-királyi szolgálónépek egy-egy faluban kerültek letelepítésre. Ilyen név Hőgyész, a királyi hermelinvadászok után, a Tevellel azóta egybeépült Kovácsi, a Mórágy mellett Kürtös elpusztult falu, stb. István király és az első Árpádok államszervező munkássága nyomán új típusú nevek keletkeztek. A Völgység keleti szélén fekvő Szent-Gál pl. a névadó szent tiszteletét, Sankt Galleni Brúnó missziójának hatását mutatja. A több falu által közösen épített templomok körül új település alakult ki, ezt a templom védőszentjéről nevezték el. Ilyenek a Völgységben Szent-Demeter, Szent-Mária-falva, e nevek már az 1100-1200-as évek fordulójára jellemzőek. A királyaink által behívott telepesek is falvanként települtek. Német eredetű például Grábóc és Mányok neve. Lengyelek jöttek Lengyelbe, csehek a Kisvejke melletti - azóta elpusztult - Csefőre. A Rajnán túlról érkező német és németalföldi letelepülőket 1046 után szászoknak nevezték. Szászvár - hajdan Szász. Végül a helynevek egy további csoportja a feudalizmus első évszázadaira utal. A Cikóhoz közeli Ótemplom romja körül Széplak város létezett - neve alapján Árpád-kori magánbirtok központja. Tovább folyt az erdős területek irtása, új falvak létesítése. A Lengyel melletti elpusztult falu, Lázi neve irtásra utal. A személynevekhez csatolt -fa, -falva végződés az 1200-as évek elejének új adományozásait jelzik, mint vidékünkön Mucsfa esetében. 14 A korai okleveles említés igen kevés. Györe például a mázai határjárás oklevelében szerepel először, mint „Göre", majd mint „Gyorae". Történt ugyanis, hogy Bertalan pécsi püspöknek Barcelonába kellett mennie, ahová 13 Fehér Géza-Ery Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Régészeti Tanulmányok, II. Akadémiai, Bp., 1962. - Az 1940-es évek elején az öreg Ledneczky polyvást csinált a Rákóczi u. alsó végén lévő háza mögött, a partoldalban. Lovas sírt talált, amit Tímár tanítóval együtt ki is ástak. Durván faragott kővel volt körülrakva. A csontváz mellett kard feküdt. Kifejezetten emlékeznek rá, hogy a sírra lókoponya volt rádobva. A tanító a leleteket magával vitte. - E helytől nem messze, ahol az orvosi lakás van, a partoldalban később egy másik sírt is találtak. A leletek elkallódtak. - László Gyula szerint az avarok mindig a teljes lovat, a honfoglalás kori magyarok a koponyát és a négy lábat tették a halott mellé, ahogy a lenyúzott bőrben benne hagyták. Vö. László Gyula: i. m. 1974. 252. p. 14 Völgységi helynevek történeti adattára, a szerző cédulakatalógusa nyomán. Módszertan: Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Historica, Tomus LV., Szeged, 1976. 7