Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Solymár Imre FEJEZETEK GYÖRE TÖRTÉNETÉBŐL Györe ősi magyar település a Völgység

1 nyugati szélén. Lakói ma régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek, akik sajátos hagyományaik mellett ápolj ák-őrzik a közös lakóhely, szülőfalu és szülőföld történelmi örökségét, közös múltjukat. Nyolc-tíz fiatalember határának régészeti leleteit közös helyi gyűjteménybe gyűjti,

2 melyhez, a helyi önkormányzat kiállítóhelyet adott. Két évtizeden át készültek községtörténetük közreadására.

3 Ezért most, amikor a millecentenárium tiszteletére egy falumonográfia megjelenhet, a kis Györéé lehet az! Györe régmúltjának története Régészeti szempontból nincs sok értelme a helytörténeti stúdiumnak, hogy adott falu határából milyen leletek, hogyan követik egymást. A történelem előtti korok emlékei, az egyes ősi telephelyek csak azt bizonyítják, hogy a faluhatár különböző részei - más és más korokban - földrajzilag alkalmasak voltak kisebb-nagyobb csoportok megtelepedésére. Telepítő tényező lehetett közeli forrás, halászható hely, délre néző védett domboldal, átkelőhely, áthaladó útvonal, gazdálkodásra alkalmas terep, védekezési lehetőség stb., mint esetünkben. A régészet több mint száz éve számon tartja Győrét. Noha az 1880-as években Wosinsky Mór révén éppen a völgységi Lengyel híresedéit el, mégis 1882-ben Eötvös K. Lajos a Megyei Múzeum Egylet szervezéséről szólva így írt: „Pogány korból fennmaradt emlékek a kocsolai halmok, a györei leletek, a kurdi sáncz, a murgai vár, a dombóvári s (duna)földvári erődítések. "

4 Együtt említődik tehát a kurdi, azaz a lengyeli hírneves lelőhellyel, a Sánccal. 1 Akistáj földrajzi, történeti körülhatárolása: Solymár Imre: A történeti Völgység. In: Bábel ErnőLászló Péter szerk.: Tanulmányok Bonyhád történetéből. Bonyhád, 1987.9-37. p. - Várady Zoltán: A Völgység története 1698-1703 között. In: Szita László-Szőts Zoltán szerk.: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében. II. Völgységi konferencia. Völgységi Múzeum kiadása, Bonyhád, 1996. 127-132. p. 2 A györei Wosinsky Mór Helytörténeti Múzeum Kör vezetője Juhász János elnök, aki a györei régészeti gyűjtést elkezdte, alapító elnökhelyettese volt Kovács (Hanti) István tanácselnök. Alapító tagjai: Takács József, Horváth Nándor, Palló János, Palló Zoltán, Verese János, Verese Zsolt, ifj. Farkas Miklós, Deák János, Juhász Erika, Horváth Zoltán, Kalmár Károly, Juhász József, Ledneczky József, Törő József, Bocz József, Balogh András, Gecző János, Czart János, Köszter János, ifj. Allinger Béla, Siska László, Papp László. 3 A „monográfia " ügyét két évtizeden át segítette, de nem érte meg: Kovács István tanácselnök. Fontos szerepe volt: Bodony Bélának, dr. Goják János volt györei plébánosnak, Juhász Jánosnak, Ledneczkyne Törő Gyöngyinek. A szerző köszönetet mond dr. Dobos Gyula levéltár-igazgatónak, Kárpáti Andrásné levéltári osztályvezetőnek és megemlékezik Sipter Gézáné könyvtárosról. Megköszöni Verese József polgármester és Takács Józsefiié sz. Verese Erzsébet gimn. tanárnő ösztönző támogatását, Steiner Ádám ny. iskolaigazgató és Videczné Rendes Mária tanárnőnek családi fotóik rendelkezésre bocsátását. 5