Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

72 fő halt meg és többnyire gyermekek 1 esztendőtől fogva 10 esztendősekig, a Betegségek tsak 12 óráig tartott, és mingyárt Meg haltak, ami rettentőbb vala a Protestánsok közül tsak egy sem. A Halál is egyedül 3 Utzában uralkodott, ugy mint Győrében, a Fő Szegben, ésaCzigány Utzában, a Szomszéd Helységekben pedig semmire sem... "

m Valószínűleg fertőzött víz okozhatta, mint annakidején Izmény 1739. évi hatalmas járványát. A hagyomány szerint ott azok maradtak meg, akik a határban lévő forráshoz mentek vízért.

171 - Győrében ekkor nem volt orvos, s a györeiek egyébként sem tartották szükségesnek az orvost. E nép - írják. - „...orvossággal nem éli, hanem az Érdemesebb Lakosok Magokk v. Cselédjeikk szükségekre orvost Bonyhádról, vagy Nagy Mányokról vitetnek. A köz Lakosok pedig azon régi Meg rögzött köz mondás mellett maradnak: minek nékem orvosság? Miért gazdagítsam én az Orvost? eszem, iszom, a mit a gyomor bé vesz, halál ellen nints orvosság, ha az Isten meg akar gyógyítani úgy is meg gyógyulok, ha pedig nem, azzal is meg halok... "

m Györe egyházi anyakönyvei azt mutatják, hogy feltűnően sok volt a gyermekhalál. Gyakori a 19-25 éves, szülésben meghalt édesanyák bejegyzése is. A felnőtt lakosság általában 40 és 60 között halálozott el. Szép kornak számított, ha valaki 70-80 évig élt.

173 A régi györei népéletről e korból még egy forrásunk van, mégpedig a györei születésű író, Náray Antal „Maré- Vára "című regénye, mely 1824-ben jelent meg, s tartalmaz néhány önéletrajzi elemet. Náray Antal 1795. június 10-én látta meg a napvilágot, Györe szegényes tanítói lakásában. Simon Mátyás karászi plébános keresztelte Szászváron. A matricula bejegyzése szerint apja Náray Ignác, foglalkozására nézve „LudiRectorex Gyüre". Keresztszülei szászváriak, Radits Antal és felesége.

174 „Szegény sorsú nemes szülőktől származom..."- örökíti meg Náray, életrajzi adataiban. Regényében pedig így vallja meg szegény, de származására büszke mivoltát: „...Nemesek voltának ugyan ők az előtt is, mégpedig ezen megyének legnevezetesebb familiáji közzül csak nem legelsők: hanem még dédőseik kemény viszontagságai által zálogba esvén minden földjeik, alig marada-meg 170 Egyed... 1986.95. p. - Az előző évben járvány volt Decsen is: „...a gyermekek réme, a torokgyík csak az 1828-ik esztendőben 47 áldozatot követelt magának. "Arany Dénes: A decsi ref. egyház története. Siklósi Gyula könyvnyomdája, Szekszárd, 1940. 25. p. 171 Solymár Imre: Fejezetek... Izmény történetéből. Kézirat, 1980. 172 Egyed... 1986. 95. p. 173 Kigyűjtésem a szászvári rk. egyház halotti anyakönyveiből. Feltűnően sok a gyermekhalál. 1848ban például Báli Mihály egy hónapos, Bencze András 4 napos, Junker Éva 7 napos, Bencze György 3 hetes, Bodony Imre másfél éves, Szatykó Katalin 4 órás, Rozmer Margit 2 éves, Verese István 4 éves, Verese Mihály 5 napos, Borsos Márton háromnegyed éves, Tóth József és János ikrek egynapos, Bocz János 2 hetes, Verese Rosalina 12 napos, Dallos Katalin 5 napos, Boros Mihály 7 napos, Báli József félnapos, Boros Julianna 5 hetes, Csorna István 3 napos korában halt meg. Édesanyák 19-23 évesen, szülésben. A nehéz szülés után az ikrek is meghalnak, mint Horváth János földművelő Ádám és Éva gyermekei 1849-ben. - A felnőttlakosság általában 40-60 évesen halálozott el. Szép kornak számított a 70-80 esztendő. 174 Náray Antal születési kivonata a szászvári rk. plébániáról, hivatalos, dr. Goják János györei plébános szívességéből. 42