Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

A györei evangélikusok iskolaháza és harangláb állítása ügyében Hein­rich Krug tanító 1799. április 12-én megy a pécsi püspökhöz, mint földesúr­hoz, építési területet, fát, követ és téglát kérve. Május 29-én születik a döntés. Időközben megváltoztatják szándékukat, már csak a területet kérik és fogad­ják el, az építést saját erőből végzik. Szerződést kötnek az izményi anyagyü­lekezet három tagjával, Konrád Kritzmacher ácsmesterrel, Johann Erb kő­művesmesterrel és Johann Schnirmann asztalosmesterrel, akik 25,35 és 15 Gulden munkadíjat kapnak. Az új iskola 18x7 méteres, két szoba konyhás, 241 Gulden 39 Krajcár, azaz 482 Korona 78 fillérbe került. A költségeket 29 gyülekezeti tag állta. 152 Györe a múlt század első felében Az 1730 és 1830 közötti száz évben a györei jobbágyok - más helysé­gekhez hasonlóan - szakadatlan küzdelmet folytattak a természettel. A puszta helyeken virágzó falvak jöttek létre, mert a bozótok helyére legelők, az erdők irtásaira szántóföldek kerültek, a mocsarakat kezdték lecsapolni. így a táj képe átalakult. A vízfolyások szabályozása is kedvező hatással volt a vidékre. E célból 1827-ben kezdték meg a völgységi vizek felmérését, szinte­zését. 153 A XIX. század elejére megnőtt a talajerő-utánpótlás jelentősége. A föl­dek minőségi különbségeivel kapcsolatos termelési tapasztalatok felhalmo­zódtak, ezen ismereteket apáról fiúra adták tovább. Jól tudták tehát, hogy Győrében „...a Határ Búzára, Kolompárra, Árpára, Dohányra, Kenderre, de leg inkább Hajdinára nézve igen Termékeny, hozzá tevén, ha a Földmívelő Szorgalmatossan trágyázhatya..." A szűzföldek feltörésekor, ötven-száz év­vel korábban erre még nem volt szükség. Most már kellett a rendszeres talaj­erő-utánpótlás. A művelési ágak változása a szántóterület növelését kívánta meg. Egy­előre azonban a domboldalakat még nem művelik. A györeiek külön szeren­cséjüknek tartják 1828-ban, hogy a falubeliek szántóföldje „...igen Szép igye­nes helyen fekszik és tsak igen kevés darab földek találtatnak, mellyek oldalas helyen volnának... "A fejlődést szolgálják a negatív tapasztalatok is. A gyakori gyenge termés vezeti rá a györeieket, hogy határuk „...Kukoritzátpedig és za­bot teremni Nemjo... " 154 Az intenzívebb gazdálkodást mutatja a rétgazdálkodás fokozódó jelen­tősége is. A györeiek büszkén mondják, szántóföldjük mind száraz, zápor­nak és veszedelemnek nincs kitéve. Annál inkább a rétek, hiszen a györei ha­tár „...Rétye alkalmatlan, szinyedéses, kevés, rósz gazt termő, és a záporozástól okozható kárnak ki vagyon téve..." X52 Spissak, Heinrich: i. m. 1917. A fordítást Ruskóné Németh Juditnak köszönöm. 153 Podolai: Völgységi rétek és malmok, II. 1829. TMÖL, Térképtár, T181 Jelzettel. - Györe köze­lében: Rotermel malom, Tófői malom, Weber malom. T 181/3. térképlap. 154 Egyed... 1986. 93. p. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom