Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311

(mely a lapokban többször megjelent), vagy az a szándékom, hogy a „ Vénusz hegyet" az egyházi zenébe becsempésszem, olyan bűntett, melyet sok újság meg fog bánni s ez, remélem, a polgárok épülésére szolgál, stb., stb. Ráday fiának Dopplerrel megküldettem a megígért Magyar rapszódiák­gyújteményt. A Rietschl által készített érmét már (Rózsavölgyi által) megkap­hattad. Misém partitúrájának új leírása, (mely a könnyítések és változtatások miatt szükséges volt) egy hónap múlva elkészülhet, úgyhogy a mű kiadása nem várható április vége előtt. Ha a misét májusban vagy júniusban Pesten talán bemu­tatják, úgy örömmel elküldöm apartirúrát, melyet megtartottam, (hogy vezénylésre használjam), amíg az új nyomtatás kész nem lesz. A szólamokat ennek alapján na­gyon könnyen tudomjavítani. Több helyrőlkaptam felkérésta saját műveim vezény­lésére, de a tél miatt nem tudok elutazni, elsősorban azért, mert még nem jöttem rendbe, (és Neked is írnom kell az ágyból, hogy ne késlekedjem a kérdéseidre adott válaszokkal), foként mert több szimfonikus művem további munkálatai és befejezé­sük a legfontosabb, amihez teljes nyugalomra és magányra van szükségem. A pesti betegségemet tetőzi egy másik. Két hónapja több tucat kelés van rajtam, mely ugyan­úgy jelentéktelen, mint kellemetlen betegség. Az orvos ellenben megígérte, hogy a kö­vetkező év elején úgy fogok szökellni, mint egy szarvas. Weimar, 1856. december 30. Liszt Ferenc Ezer hódoló tisztelet Augusz asszonynak (a bölcsődalt meg kell írni), és teljesen az Öné. Őszinte, és hálás barátsággal Liszt Ferenc Ui.: Oeminenciája a hercegprímás kegyesen egy imakönyvet küldött, né­hány sort írt bele, melyért a múlt héten írásban köszönetemet fejeztem ki. 23. Igen tisztelt Barátom! Franz Doppler igen nagy örömet szerzett nekem, elküldte Magyar rapszó­diáim egyikének csodálatosan hangszerelt vezérkönyvét. Szeretném neki kife­jezni nagy tetszésemet baráti munkájáért, és ajándékba küldök számára egy kis emléket, mely - gondolom - majd tetszik neki. Engedje meg tehát, hogy meg­kérjem, legyen olyan szíves átadni neki a mellékelt gyűrűt, melyet akarata sze­rint átalakíttattam. Első darab a maga nemében, melyet köszönetként szántam neki az ajánlásért, melyet egyik operájához írt nekem, és amely az úton eltűnt... Többé nem akarom tudni, hogy kinek a hibájából. Elkerülendő, hogy ha­sonló baleset ne forduljon elő másodszor, Önnek címezem a gyűrűt, és élek az alkalommal, hogy ismét aláírjam az Ön igazán hálás és változatlanul odaadó Weimar, 1857. február 2. Liszt Ferencé. 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom