Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

Augusz írja: telve lelkesedéssel és szeretettel. Maga a Mester egyik fő művének tekintette a misét. Az Augusznak írt levelek közt (7-16.) 10 az esztergomi miséről szól. Egyedül Augusz érdeme, hogy minden akadályt el tudott hárítani, a mű 1856. augusztus 31-én a bazilika felszentelésekor 4000 ember előtt aratott megérdemelten hatalmas sikert. Egyik honfitársa fejezte ki legjobban a mű lényegét; Ez a zene oly mértékig vallásos, hogy magát a Sátánt is megtérítené." (Idézi Alán Walker.) A Koronázási mise megrendelése és bemutatása körül is hasonló szerepet vállalt Augusz. A Szent Erzsébet oratórium komponálását pedig azzal segítette, hogy Szent Erzsébetre vonatkozó régi egyházi énekeket gyűjtött a Mester számára. Külön fejezetet érdemelne a Szekszárdi mise keletkezésének története, de ez az említett Hadnagy-tanulmányban részletesen olvasható. Röviden összefoglalva: Liszt 1865-i szekszárdi látogatásakor Augusz felkérte, hogy az épülőfélben lévő újvárosi templom 1868-as felszentelésére írjon misét. A mű azonban csak 1870 Szent Mihály napján került volna bemutatásra, amikor azonban Garibaldi csapatai elfoglalták Rómát, s a pápa nemzetközi gyászt rendelt el, ezért nem lehetett az ünnepélyes avatót megtartani. Liszt először 1846-ban koncertezett Szekszárdon, olyan sikerrel, hogy meg kellett ismételnie még ugyanazon a napon. 1865-ben 7000 ember gyűlt össze az Augusz-ház ablakai alatt és szerenádot adtak a tiszteletére. Liszt viszonzásképpen az ablak alá helyeztette a zongorát, és Reményi Edével együtt eljátszott egy Magyar rapszódiát, Bülowval pedig a Rákóczi-indulót. A leghosszabb vendégeskedése idején pedig a város történetében először valóságos fesztiválvárossá avatta Szekszárdot. Seregestől követték ide tanítványai, pályatársai. A három és fél hónap alatt számos rendezvényen szerepeltek e zenei kiválóságok. Mint zeneszerző, több művét komponálta városunkban. 1846-ban itt írta a VIII. Magyar rapszódiát, amelyet a házigazdának ajánlott. 1870-ben Mosonyi halálára írt gyászindulót, pozsonyi megrendelésre egy magyar gyorsindulót és a Koronázási indulót. Itt dolgozta át egyik reprezentatív művét, a B-A-C-H fantázia és fúgát. Ugyancsak ekkor írta a Rákóczi-induló egyik kétzongorás változatát. Az Augusz-Liszt barátság nem két ember magánügye. A nagy zeneköltőt az egész város ünnepelte. Ma is városunk egyik nevezetes kulturális, történelmi emléke. Az európai zenekultúra szele Liszttel érkezett hozzánk. Kapukat nyitott meg: francia, angol, svéd és lengyel kapukat. Liszt neve vonzotta az egész világot, általa lett Budapest, Szekszárd és az egész ország zeneileg gazdagabb. A Liszt-levelekről Liszt hatalmas és kiterjedt levelezést folytatott. Nem mindennapi érdeklődési és látóköre révén maga volt a 19. század. Levelei ezért sem tartoz304