Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

mi Zeneiskola hegedű-gitár szakos tanára, aki Pécsett végezte a tanárképzőt. Emellett felsőfokú német nyelvvizsgával rendelkezik és évek óta tolmácsi feladatokat lát el. Nem lehet itt elhallgatni, hogy a fordítók munkáikat jelképes díjazásért vállalták. 118 levél címzettje: báró Augusz Antal Régi nemesi családból származik. Egyik ismert őse, Augusz Boldizsár 1573-ban, mint kaproncai várkapitány a török elleni hadjáratban esett el. Egy másik őse, Augusz Imre Béri Balogh Ádám Júlia nevű lányát vette feleségül. Édesapja id. Augusz Antal, a köztiszteletben álló főszolgabíró, a magyar irodalom iránti szeretetéről volt közismert. Garay János például a Csatár című hőskölteményét neki ajánlotta. Augusz Antal 1807-ben született és 1878-ban hunyt el. Dr. Töttős Gábor egyik tanulmányából tudjuk, hogy legelső életrajza a kor legszínvonalasabb hetilapjában, a Vasárnapi Újság 1856. december 7-i számában vezércikként jelent meg. Szekszárdon ekkor még nem volt gimnázium, ezért tanulmányait a budai főgimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Már gyermekkorában kitűnt nyelvtehetségével. Tizennégy éves korában egy latin nyelvű tanulmányával pályázatot nyert, amely nyomtatásban is megjelent. 1826-ban lett törvénytudor, vagyis jogi doktor. Tolna megye aljegyzője, majd 1843-tól alispán. 1836-ban a megyei közgyűlés egyévi távozási engedélyt adott számára. Ekkor Bezerédj László társaságában Európa nagy részét beutazta és úti élményeiről színes leírásokban számolt be. Kitűnő szőlő- és bortermesztési tapasztalatokat szerzett, de érdeklődési köre kiterjedt a hangversenyek, opera-előadások, múzeumok, képtárak és szociális intézmények látogatásaira is. Fiatal korában és alispánsága kezdeti szakaszában még a megye híres reformnemzedékéhez tartozott. Széles látóköre, szónoki készsége hivatottá tették őt, hogy ennek a reformnemzedéknek vezére legyen. Valószínűleg kevesen tudják, hogy Augusz Antal a város legjelentősebb birtokosa volt. 34 hold szőlője, 59 hold szántóterülete és 179 hold rétje volt. Szőlője a Palánki- és az Előhegyen, egyéb birtokai pedig a nyámádi pusztán feküdtek. Szőlőművelésben jól használta fel külföldi tapasztalatait. A legnemesebb bort termelők körében országos nevet szerzett. Liszt Auguszhoz intézett leveleiben 17-szer esik szó híres vörösboráról, amelyet Liszt „Nectar Szexardique" néven emlegetett. Liszt volt a szekszárdi vörösbor első nemzetközi menedzsere. A levelekből azt is megtudjuk, hogy a palackok ára 1 forint volt. A szabadságharc alatt a közügyektől visszavonult, amiért hazafiatlansággal vádolták. A szabadságharc után előbb Tolna megye kormánybiztosa, majd Pest megye főispánja. 1852-től 1859-ig a budai császári és királyi helytartótanács alelnöke lett. Érdemei elismeréséül a Szent István-rend keresztjét és 1853-ban birodalmi báróságot kapott. A pápa a Krisztus-rend vitézévé avatta. Pest díszpolgárának választotta. Tagja volt a bécsi földrajzi intézet302