Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Husek Rezső: Bevezetés Liszt Ferenc leveleihez • 299

Rendezvények A közművelődési intézmények közül elsőnek az 1955-ben alapított Állami Zeneiskola tekintette magától értetődő természetes feladatának a Liszthagyományok ápolását. Liszt műveivel az ötvenes évek közepétől rendszeresenjelen van a város zenei életében. A Zeneiskola, a TIT, az Országos Filharmónia hangversenyein sorra elhangzottak a Mester nagy zongoraművei. Később a Babits Mihály Művelődi Központ, majd a Művésziek Háza felépülésével lehetővé vált, hogy bemutatásra kerüljenek nagyzenekari művei, szimfonikus költeményei, a zongoraversenyek, a Koronázási mise, Esztergomi mise, stb. Itt kell megemlíteni a zeneiskola néhány kiemelkedő rendezvényét. Az intézmény megalakulását követő évben felvette a Liszt nevet, emlékesttel összekötve, amelynek szólistája Zempléni Kornél zongoraművész volt. Ugyanezen a napon avatta fel a város a Megyeháza nagytermében azt az emléktáblát, amely hirdeti, hogy abban a teremben tartotta 110 évvel ezelőtt, 1846-ban Liszt első szekszárdi hangversenyét. A zeneiskola emlékezetesen szép ünnepe volt 1970-ben a Liszt emléknapok megrendezése. Ekkor, október 31-én volt a szovjet-magyar koprodukcióban készült „Szerelmi álmok" című film ősbemutatója Szekszárdon, ahol megjelent a film rendezője a színészekkel és számos közéleti kiválóság. Hozzájárult az emléknapok sikeréhez egy igen színvonalas emlékhangverseny és zenetörténeti előadások. A zeneiskola történetében kiemelkedő esemény volt, hogy 1973-ban az újjáépített Augusz-házba költözhetett. Ekkor, sok egyéb rendezvény mellett, emlékkiállítás is nyílott a második emeleti nagyteremben. Ez a tárlat - valljuk be - nem kis csalódást keltett. Gábry György zenetörténész meg sem kísérelte Liszt és Szekszárd kapcsolatának dokumentálását. Mosolyt keltett a zongora mellett egy megvetett ágy, amelyben állítólag egyszer aludt a Mester. Ezután Vendel-Mohay Lajosnét kérték fel az átrendezésre. Ő nagyon helyesen azt a célt tűzte ki, hogy emléket állítson Liszt szekszárdi látogatásainak. Az általa gyűjtött relikviák hűen és gazdagon tükrözik a Szekszárdon töltött szép napok emlékeit. Ezt az emlékszobát 1984-ben átmenetileg bezárták, mert a toronyszoba beázott. Az 1986-os jubileumi évben nyílt meg újra és azóta is - a régi megyeháza két egymásba nyíló helyiségében Farkas Pál szobrászművész ülő Liszt-szobrával kiegészítve - állandó kiállításként működik. Az ötvenes-hatvanas években látványos nagy rendezvényre nem került sor. Terveztünk előadásokat, ezek azonban sorra elakadtak azért, mert Liszt-témával kevés zenetörténész foglalkozott. A Liszt-kutatás ekkor Csipkerózsika-álmát aludta. E téren a döntő fordulatot az jelentette, amikor Forrai Miklós kezdeményezésére 1973-ban megalakult Budapesten a Liszt Ferenc Társaság és kevéssel utána, 1976-ban ennek szekszárdi csoportja. Megalakulásakor célul tűztük ki többek között egy Liszt-szobor felállítását. Bor300