Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

rült vizsgái mellett igaz lehetett, hogy „... rossz tanár, egyáltalán nem való tanárnak. A kölykök kinevetik, gúnyolják azért, mert amint fellép a katedrára, szinte nyújtózkodik, magasabbnak akar látszani, utánozzák rendetlen járását, éneklő dikcióját, csúfolják elhanyagolt külsejét, utálják, mert félévben elbuktatta az osztály egyharmadát, mert rideg, mert a szerzetes tanárok lenézik, ő viszont ostobának tart tanárt, tanítványt egyaránt... ",

92 Derék, könyörtelen lista, annyi bizonyos, de inkább a tényekkel legyünk elfogultak, mint Babits Mihállyal. A régebben soha nem próbált tanítás szokatlan és terhes, a budapesti elhanyagoltság itt „babicsolás, "a szellemi másság és elvonulás, a bimbózó zsenitudat talán már-már megbocsáthatatlan bűn. S bizony, az a férjfogás, aminek ő állítólagos alanya lett volna, legföljebb a notórius házasságszerző Ilka néni álmaiban létezett. Még egyszer szüksége lesz az új álláshoz Babitsnak a család régi kapcsolataira: Traiber Vince főügyésznek, apja egykori kollégájának és másoknak közbenjárására. Szeged szerencsére - Bajához képest - ismét szellemileg pezsgő nagyváros, ahol ráadásul Juhász Gyulát is megtalálhatja, a később ottani tanártársaiban is szellemi partnereket fedez föl. Közülük különösen Kun József emelkedik ki, aki - tíz évvel idősebb és tapasztaltabb lévén - afféle atyai jóbarát és értő bíráló egyszerre. Eközben még a két régi barát is a legközelebb kerül hozzá: 1907-től már tegeződnek leveleikben, hangjuk - ha ez lehetséges még tovább oldódik. Lassan összeáll a Holnap antológia is, Babits első nagy feltűnést keltő megjelenése, amely után már Fogarasra kapja meg Osvát Ernő egyetlen mondatos levelét: „Tisztelt Uram, kérem, küldje el nekem az öszszes müveit. Híve: Osvát Ernő." Huszonötödik születésnapja előtt tíz nappal már a Nyugat is közli műveit. Ki tudja mennyire érezhette véletlennek, vagy a sors bölcs rendelésének a Szekszárdon 1883. november 26-án megszületett költő? S vajon ki döntheti el, hogy otthon milyen büszkeséggel olvashatták a Tolnavármegye ismertetését. Mert ne tagadjuk, ekkor és egész élete folyamán Babits számára elsőrangú kérdés, mit tud róla, mennyire fogadja be szülőföldje, ahol mégsem lett szőlősgazda, sem jogász, de nevében fogalom.

93 92 Külley, 142. p. 93 A költő szülőházának falára - Csányi László író kezdeményezéséből -1954. december 17-én került márvány emléktábla. Vendel-Mohay Lajosné 1965-ben kezdett áldozatos munkája nyomán 1967. július 2-án Illyés Gyula nyithatta meg a Babits Mihály Emlékház első múzeumi kiállítását, majd 1983. november 26-án a kibővített, felújított gyűjteményt Juhász Ferenc szavai után láthatták az érdeklődők. Szülővárosában Babits Mihály nevét 1945 óta a Szent László utca, 1958 óta általános iskola, 1970 óta művelődési központ viseli. Köztéren és iskolában több szobra található: Konrád Sándor mellszobra, Kiss Kovács Gyula álló alakja, s a szülőház udvarán Farkas Pál ülő alakja. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány könyv, társaság, irodalmi, művészeti s egyéb szervezet milyen módon őrzi a szülőföldön emlékét. 298