Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

a sárga kutya mellől az apró lady re... Gitta nem anyit mondott, hanem anyát, előkelő és idegen módon...". Ez az érzés először a sejtelem irányába fordul, majd valóságos filozófiá­vá válik. „Az okos Gitta rontotta Imruskát, akinek szavai mindig megborzon­gatóan csengettek fülébe: Jobb lett volna sohasem születni! Imruska sokszor gondolt arra, milyen lenne az, ha sohasem született volna?Mi lenne akkor az egész világ? kert, ház, emberek? Nem tudta elképzelni. Imruska filozófus volt már, sfilozófiájának centrumában az eltűnés fogalma állt - ahogy ezt egy taná­ra mondaná." Számtalanszor előkerül ezek után „ Gitta imponáló s mindenbe beavatott okossága."Némi önelégültség a cseperedő férfiban, hogy „Gitta, ha még olyan okos is, mégse tanul latint, és ez jól van zgy;"Dienes Valéria szü­lei elváltak, anyja Pápára kerül a polgári leányiskolához, ahol lánya is végzi tanulmányait. A gyermek Babits azonban nem számolt azzal, hogy vetély­társa már Szekszárdon olyan iskolába járt, Mayer-Arlow Mária magáninté­zetébe, ahol a magyaron kívül elemistaként németet, franciát tanultak a gye­rekek. A leánygimnázium - egy pillanatra így látszik Valéria életében - csak ábránd, „a lány mégiscsak lány, nem lehet közös dolga a férfiakkal. Valami egészen más, és még beszélni sincs miről vele. Imrus... öröklött intelligenciájá­val s úrigyermekhez illő műveltségével még iskolatársai előtt is fölény ben érezte magát, pedig azok gimnazisták voltak, s latint tanultak... Gitta már nem is tö­rődött vele, hisz ő már nagylány volt, s magában kis butának nevezte, koraérett okosságában s anyja hatása alatt már elméletet csinálva ebből a butaságból: - A férfibutaság üt ki a kölyökből - mondta, tizennégy éves, kis felnőtt s mindig pesszimista. - Ffuj.férfigőg és férfinagyképűség." Közben Imrus előnyét behozza Gitta: a győri tanítóképző és a gimná­zium évei ezek, ráadásul meghal Imrus atyja a regényben, s Babits Mihályé a valóságban. Ekkor 1898 májusában vagyunk, Gitta már „nagyon szép stílus­banfejezi ki az egész család részvétét. "Amikor Imrus kísérli meg ugyanezt: „amint irodalmion próbálta magát kifejezni, mint Gitta, megszégyellte. "Pedig Gitta már az a minta, akinek tetszeni szeretne, s aki ekkor már „valóságos nyelvtalentum. "Logikus, hogy ebben is utol kell érni, ennek történetét azon­ban már a korabeli sajtó hasábjain követhetjük nyomon. „FOGOLY ÉS NYÚL HELYETT INKÁBB RÍMRE VADÁSZ" Ha visszatekintünk az iménti szelíd versengés első szakaszára, nagyjá­ból mindkét szereplő magáénak vallhat valamit, amit a másik nem. Amint meghal Babits apja, a küzdelem éles fordulatot vesz: a fiúnak meg kell mu­tatnia, hogy az ő védőszárnyai alól kényszerűen kikerülve is képes megállni saját lábán. A korabeli sajtó osztatlan részvéttel közli a gyászhírt, amit a Tol­namegyei Közlöny megdöbbentőnek nevez, az elhunyt bírót pedig „apécsi királyi tábla bírói karának legkiválóbb tagja"-ként 52 említi. Az esemény után 52 TMK: Halálozás. - 26. évf. 20. sz. (1898. máj. 15.) - 5. p. 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom