Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

a sárga kutya mellől az apró lady re... Gitta nem anyit mondott, hanem anyát, előkelő és idegen módon...". Ez az érzés először a sejtelem irányába fordul, majd valóságos filozófiává válik. „Az okos Gitta rontotta Imruskát, akinek szavai mindig megborzongatóan csengettek fülébe: Jobb lett volna sohasem születni! Imruska sokszor gondolt arra, milyen lenne az, ha sohasem született volna?Mi lenne akkor az egész világ? kert, ház, emberek? Nem tudta elképzelni. Imruska filozófus volt már, sfilozófiájának centrumában az eltűnés fogalma állt - ahogy ezt egy tanára mondaná." Számtalanszor előkerül ezek után „ Gitta imponáló s mindenbe beavatott okossága."Némi önelégültség a cseperedő férfiban, hogy „Gitta, ha még olyan okos is, mégse tanul latint, és ez jól van zgy;"Dienes Valéria szülei elváltak, anyja Pápára kerül a polgári leányiskolához, ahol lánya is végzi tanulmányait. A gyermek Babits azonban nem számolt azzal, hogy vetélytársa már Szekszárdon olyan iskolába járt, Mayer-Arlow Mária magánintézetébe, ahol a magyaron kívül elemistaként németet, franciát tanultak a gyerekek. A leánygimnázium - egy pillanatra így látszik Valéria életében - csak ábránd, „a lány mégiscsak lány, nem lehet közös dolga a férfiakkal. Valami egészen más, és még beszélni sincs miről vele. Imrus... öröklött intelligenciájával s úrigyermekhez illő műveltségével még iskolatársai előtt is fölény ben érezte magát, pedig azok gimnazisták voltak, s latint tanultak... Gitta már nem is törődött vele, hisz ő már nagylány volt, s magában kis butának nevezte, koraérett okosságában s anyja hatása alatt már elméletet csinálva ebből a butaságból: - A férfibutaság üt ki a kölyökből - mondta, tizennégy éves, kis felnőtt s mindig pesszimista. - Ffuj.férfigőg és férfinagyképűség." Közben Imrus előnyét behozza Gitta: a győri tanítóképző és a gimnázium évei ezek, ráadásul meghal Imrus atyja a regényben, s Babits Mihályé a valóságban. Ekkor 1898 májusában vagyunk, Gitta már „nagyon szép stílusbanfejezi ki az egész család részvétét. "Amikor Imrus kísérli meg ugyanezt: „amint irodalmion próbálta magát kifejezni, mint Gitta, megszégyellte. "Pedig Gitta már az a minta, akinek tetszeni szeretne, s aki ekkor már „valóságos nyelvtalentum. "Logikus, hogy ebben is utol kell érni, ennek történetét azonban már a korabeli sajtó hasábjain követhetjük nyomon. „FOGOLY ÉS NYÚL HELYETT INKÁBB RÍMRE VADÁSZ" Ha visszatekintünk az iménti szelíd versengés első szakaszára, nagyjából mindkét szereplő magáénak vallhat valamit, amit a másik nem. Amint meghal Babits apja, a küzdelem éles fordulatot vesz: a fiúnak meg kell mutatnia, hogy az ő védőszárnyai alól kényszerűen kikerülve is képes megállni saját lábán. A korabeli sajtó osztatlan részvéttel közli a gyászhírt, amit a Tolnamegyei Közlöny megdöbbentőnek nevez, az elhunyt bírót pedig „apécsi királyi tábla bírói karának legkiválóbb tagja"-ként

52 említi. Az esemény után 52 TMK: Halálozás. - 26. évf. 20. sz. (1898. máj. 15.) - 5. p. 282