Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

vei. A menyasszony igen elegáns fehér ternóruhában, hosszú uszállyal, fején mirtuszkoszorúval jelent meg. Áldás kísérje boldog frigyüket!"

41 A szép leírás egy jószerivel köznapi esküvőről, bármennyire is kisváros akkoriban Szekszárd, nem szokványos, inkább Babits egykori felettese baráti udvariasságának köszönhető, mint az esemény jelentőségének. Boda Vilmos ezután két évre országgyűlési képviselő, aki '48-as programmal arat diadalt, de ténykedését sikeresen egyezteti össze a kormány és a megye helyi érdekeivel. Lapja, a Tolnamegyei Közlöny a vármegye első újságjaként indult 1873. március 5-én, s 1919 tavaszáig jelent meg: ezzel a leghosszabb életű sajtótermék mindmáig Tolnában. Ennek előbb csak a háttérből volt szerkesztője, majd sikerei nyomán a valóságban is az lesz, 1880-tól pedig főszerkesztő-laptulajdonosa. Az 1872-től királyi aljárásbíró Babits, a kötelességtudásáról és pontosságáról híres beosztott többször munkájával segíthette Boda Vilmost. Az viszont természetes, hogy szó eshetett 1880 körül Boda kortesei: Ujfalusy Imre és a Kelemen-rokonság körében Babits Mihályról, aki ideális férj Kelemen Auróra számára. A kapcsolat - mint majd látni fogjuk - a jellegzetes kisvárosi összefonódást mutatja még Babits atyjának halála után is, amikor az ifjú költő fordítási zsengéjét közli Boda Vilmos tekintélyes hetilapja. Igaz, ez már némiképp versengést jelent a rivális újsággal, a Szekszárd Vidékével s annak szerkesztőjével. A Halálfiaiban Hintáss Gyula a Sótvidéki Közlönyt szerkeszti, ami Babits tudatos változtatása, Boda és Geiger alakjának megcserélése. A valóságban Geiger Gyula az 1881-ben megindított Szekszárd Vidéke szerkesztője, aki kezdetben tényleg nagy tervekkel indult, de később számtalan botrány hősévé és a századfordulón többszörös képviselő-önjelöltté vált. Felesége annak a Benczelits bírónak a lánya, akinek majd Babits lép helyére, Geiger Gyula pedig keresett ügyvédi irodát nyit a Szent László utca 17-ben. Mindez jóval 1882 előtt történt, mert 1879. május 25-én már itt született Valéria leányuk, a regénybeli Hintáss Gitta. A két család az ő emlékei szerint is szoros kapcsolatot ápolt, a kerten át hol a gyerekek, hol a felnőttek mentek át egymáshoz, de ennél is fontosabb, hogy a későbbi Dienes Valéria befolyását tisztázzuk Babits pályájára. Különös és szinte mulatságos, hogy a sült alma hatásától a Zsón kutya harapásán át, a régi, írogató ősökre való visszaütéstől az anya szép olvasmányaiig és levélírási szokásáig mi mindennek nem tulajdonítják Babits tehetségét. Ha ennek csak töredéke igaz lehetne, közel s távol mindenki költő lenne a világon. Rába György Babits Mihály pályakezdése című könyvében - amelyben csupán öt esztendővel teszi későbbre a költő első művét a valóságosnál - természetesnek, indokolatlanul evidensnek veszi, hogy a királyi törvényszéki bíró árva fia eleinte az egyetemen filozófusnak készül. Gazdagon illusztrált tárházában bemutatja, hogy az életmű során mikor, milyen formában érintkezett költőnk a tudományok tudományával, csak éppen azt mulasztja el közölni, minek, kinek hatására választotta Babits e stúdiumot. Tegyük fel tehát mi a kérdést a lehetséges válasz reményében: milyen okok befolyásolták különös választásában? 47 TMK: Esküvő. - 12. évf. 51. sz. (1882. dec. 24.) - 3. p. 280