Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Györe, mint püspöki birtok állapotát az egyik legkorábbi vagyonfelmérés és jövedelmi kimutatás alapján ismertetjük. 1733 szeptember elején ugyanis Győrében végezte munkáját a pécsi klérus összeíró bizottsága. Céljuk az volt, hogy kimutassák, melyik falu határának milyen az eltartóképessége. Van-e mód arra, hogy további jobbágy családokat telepíthessenek? Győrét ekkor 12 jobbágy és egy zsellér állapotú család lakta. Mondják róluk, hogy „mindjövevények", a faluról pedig, hogy hét évvel korábban kezdett benépesedni. A lakosok összesen 15 szarvasmarhával és 12 lóval rendelkeztek. 1230 hold szántót műveltek meg, „hold" alatt értve az egy pozsonyi mérő vetőmaggal bevethető területet. A bizottság 134 kaszás rét használatát állapította meg. Fricsy Ádám egyháztörténész forrásközlése nyomán Györe határának leírása ekkor a következő: 122 „...A határ sík fekvésű. 1 óra és 10 percnyi a hossza, szélessége pedig 30 percnyi... A szántók két mezőre vannak/elosztva. Egy pozsonyi mérő után átlag 2-3 mérő terem ősziekből, 3-4 pedig tavasziakból. A földfölöslegesen sok a jelenlegi jobbágylétszámhoz, úgyhogy ezt tekintve még 36, a réteket tekintve még 11 jobbágyot lehetne ide telepíteni. Elhagyott, vagy másoknak kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyegeti a földeket. Legelő csak annyi van, amenynyi az ugarföldek és a lekaszált rétek közt, meg az erdőben van, de ez elegendő a jobbágyok jószágának. A rétek, 46 sásosat kivéve, jó szénát adnak. Fölösen van a rét is, úgyhogy még 11 jobbágynak jutna. Egy kaszás után 1 rendes kocsi szénát gyűjtenek. Másoknak kiadott rét nincs. Van lehetőség még 15 rétnek a letisztítására... Szőlő nincs. Az erdő sík területen fekszik, hossza 40 perces, szélessége 30 perces. Van tölgy, cser, gyertyán, de legnagyobb részét a cser uralja. A tűzifát leszámítva, nem volt eddig az uraságnak haszna, bár volna épületfának való is. De mivel nincs kereskedelme, nem volt eddig értékesíthető. A makkoltatásból nincs rögzíthető haszon, mivel nem terem minden esztendőben... " A püspökség birtokait házilag kezelte, a jobbágyok igás és kézi robotnapjainak felhasználásával. E gazdálkodás naturális eredményei mellett a jobbágyoktól különféle haszonvételeket szedtek. Három birtok, a püspökség györei, a pécsi szeminárium váraljai, illetve mázai birtokainak befolyt jövedelme a következő volt: 123 122 Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban. In: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1979.151-204. p. Idézett hely: 154. és 171. p. m Daróczi Aladár: Tolna vármegye közgazdasági leírása. Klny. a Közgazdasági Szemléből. Bp., 1909. 49. p. 28
