Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

szűk, akkor 200-300 forintot kaphatott Cenci az albérlőktől. Látszólag nincs erre ráutalva, de igen tisztes mellékjövedelem ez, amit a számos lakást kereső hivatalnok készségesen megfizet. Ennyi pénzből futja az akkor még igen drága oltványok vagy vadalanyok beszerzésére, lehet fizetni az újmódi oltáshoz értő vincellért is napi egy forintjával. A családban - noha ezt Szekszárdon csaknem minden család hasonlóan csinálta, ha tehette - alighanem innét eredt a Cenci fukarságáról, garasosságáról fennmaradt legenda. Még egy tisztázatlan kérdés van a lakás ügyében: hol laktak Ujfalusy Imréék, s mikortól lakhattak a Babits-házban? Belia György szerint „A László utcai ház lakói a Kelemen nagyapa halála után (1877) meg is szaporodtak: Ujfalusy Imre házát és telkét a Béla téren az új törvényszéki épület céljára kisajátították, szép, nagy házát lebontották, só a Kelemen-házba költözött feleségével, Ujfalusy tántikával együtt. És Auróra is odavitte a férj ét. Cenci gondjai csak növekedtek az odaköltözésekkel; pénzét nemigen szaporították a jövevények, bár Ujfalusyék minden bizonnyal fizettek valamilyen bért, esetleg a kisajátításért kapott összegből egyszeri megváltást"?

3 Itt több egymásnak ellentmondó tényező mosódik össze. Nézzük először a kronológiát! Babits szülei 1882 végén kötnek házasságot, de a férjet 1888-ban Budapestre nevezik ki, s a következő év őszétől már ott lakik felesége is gyermekeivel, hiszen Babits ott járja ki az első elemit. A törvényszéki palota építésére csupán 1890 őszén írtak ki pályázatot, alapozását a Kovács és Igger cég 1891 márciusában kezdte meg, előzőleg pedig 1890 novemberében fogtak hozzá a telken álló régi házak bontásához. Legkésőbb ekkor el kellett onnét költözniük Ujfalusyéknak, de aligha tehették meg mindezt a kisajátítás előtt. Ebből már igazolható, hogy Babits Mihály Ujfalusyékkal legföljebb nyári szabadsága, vagy az őszi szüret idején lakhatott egy födél alatt. A törvényszéki palota építési körülményeit vizsgálva az is kiderül, hogy Ujfalusyéknak nem lehetett saját házuk és telkük a Béla téren, sem kicsi, sem nagy: ott három ház állott, Klieber Györgyé, (aki ötven évig volt a katolikus egyház kántora és 1912 márciusában halt meg),

34 a királyi ügyészi és a szolgabírói ház.

35 E kettő azonban nem saját tulajdon volt, hanem szolgálati lakás, tehát semmiféle kisajátítási díjra nem számíthattak lakói, hanem helyette a fizetés mellé lakbérpótlékot kaptak, ahogy a többi helyi tisztviselő is. Szívességből költöztek-e a Kelemen-házba, vagy a közeli rokontól is kért-kapott Cenci néni egy kisebb összeget? Ma már megválaszolhatatlan kérdések. Egyik éppúgy valószínű, mint a másik. Annyi bizonyos, hogy Cenci összes lakáshirdetése idején már ott laktak, hiszen tudjuk, ők is hirdettek, 1895. október 13-án például így: „Eladás. A szegzárdi 4743. számú tlkvben kitüntetett 8205 négyszögöl kiterjedésű szöllőnek való földbirtok, a hozzátartozó épülettel és felszereléssel jutányosán eladó. - A birtok egy része: mintegy 1800 négyszögöl, amerikai alannyal beültetve s részben 33 Belia, 51. p. 34

TMK: Klieber György t. - 40. évf. 13. sz. (1912. márc. 24.) - 4. p. 35 Töttős Gábor: Rejtett értékeink: A törvényszéki palota=Tolnai Népújság. - 2. évf. 53. sz. (1991. márc. 4.) - 4. p. 275