Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

Töttős Gábor BABITS BÖLCSŐI KORUL (A családi hagyomány és társadalmi örökség szerepe Babits Mihály pályakezdésében) „KIT ELHAGYTAM: SZÜLŐHELYEM!" Ahhoz, hogy megismerhessük Babits Mihályt, legelőször szülővárosába, Szekszárdra kell ellátogatnunk. Számunkra a történet itt 1779-cel, a mezőváros megyeszékhellyé válásával kezdődik, mert a költő ősei emiatt költöznek majd ide, a vármegye szolgálatába szegődnek, amivel nemcsak családjuk anyagi létét alapozzák meg, hanem egyszersmind értékrendjét, szellemiségét is kialakítják. Babits Mihály hasonnevű dédatyja, akit a Beszélgetőfíizetek tanúsága szerint utolsó születésnapján is emlegetett,

1

1800-ban, frissen végzett orvosként került Tolna vármegyébe. Kitűnő bizonyítványai és közkedveltsége ellenére sem tudták a megye nemesei tisztifőorvos-helyettessé kineveztetni, mert a főispán inkább összeveszett jelöltje érdekében a rendekkel, a vitát a király elé vitte, de nem engedett.

2 A dédapa orvosi bizonyítványát 1801. szeptember 9-én kihirdették, egy év múlva, szeptember 3-án tiszteletbeli főorvossá nevezték ki, de tiszteletdíj nélkül. A megye és a főispán összeütközése Babits ügyében 1804-ben sem enyhült, s bár feladatokat jócskán adtak neki, csupán 1817-ben (!) nevezik ki tiszti főorvossá. A munkájából élő orvos azonban addig sem tétlenkedik, hanem megalapozza családja szolid jólétét. A Szekszárdi Közalapítványi Uradalom, amely az apátság vagyonát örökölte, 1794 és 1828 között vezetett Protocollumában őrizte meg azt, ki, mikor, milyen ingatlant vett vagy adott el. Babits Mihály 1804-től tizenhét alkalommal vett, illetve cserélt valamit. Legelőször mindjárt „ 7 napi Kapálló Szöllőt", azaz mintegy 1400-2100 négyszögölnyi területet vett, mégpedig 636 forinton, árverésen. A szőlő, amely a legtöbb helybeli család számára az anyagi alapot jelenti ekkor, a korabeli lexikonok szerint is az egész Habsburg Birodalomban ismert volt jó hírű és tartós vörösbora révén. Ennek az árunak a napóleoni háborúk idején különösen jó piaca lévén, a korabeli visszaemlékezések szerint egy akó borért négy-öt akó bácskai búzát cseréltek.

3 Szintén 1804-ben ismét „egy 4 ember Kaszálló Rétet"szerez 1 Belia György: Babits Mihály Beszélgetőffizetei 1940-1941. - Bp. - Szépirodalmi K., 1980. -140. p. 2 Gutái Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között. = Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. kötet. (Szerk. K. Balog János.) - Szekszárd - Tolna Megyei Tanács Levéltára 1974. - 6. köt. 210-213. p. 3 Péterfy Jó'sef: A szekszárdi hegyek, s a szőlőmívelés=Magyar Gazda. - 6. évf. 69. sz. (1846. szept. 23.) -1112. hasáb. 263