Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

E terület népességét nemcsak a többnyelvűség jellemezte. A vallás sokfélesége mögött a foglalkozás megosztottságát kell látnunk. Az „óhitű"azaz görögkeleti vallásúak nagy része a görög vagy szerb, de mindenképpen a Balkán felől jött kereskedőréteg, amely onnan hozott árut, s rendszerint időlegesen települt le. Mindenképpen ragaszkodott azonban külön kultúrájához, amelynek letéteményese a vallás, a templom és a paplak volt. A zsidóság ekkor kezd nagyobb számban betelepülni erre a vidékre és lassan átveszi a kereskedelemben a vezető szerepet. Mozgékonyak, igénytelenek és ők is ragaszkodnak ősi kultúrájukhoz, a vallás összetartó erejéhez. Amint lehet, felépítik zsinagógájukat. A vegyes vallású településekben érdemes figyelnünk a vallás eltérő foglalkozást és kultúrát kifejező voltára. Forrásaink megszólaltatásakor külön figyelmet szenteltünk az egyes településekben kimutatott „idegen "népesség arányának II. József népszámlálása idején. Ez azért tűnik fontosnak, mert ahol feltűnően magas ennek a népességnek a száma (mint pl. Szekszárd esetében), ott érdemes megkeresnünk ennek okát. Elképzelhető, hogy e mögött nemcsak gazdasági tényezőket találunk majd. Egy másik kérdés, amelyben az itt megvizsgált források tanulmányozásából új részeredmények születhetnek: az állatállomány problémája. Általában igen keveset tudunk a megye egyes településeinek állattartásáról, állatállományáról. A hadmérnökök becslései felhívhatják a figyelmet arra, hogy hol és mit érdemes e vonatkozásban más forrásokban (megyei összeírásokban, családi levéltárakban vagy másutt) megvizsgálni (pl. juhtenyésztést, a ló- és a szarvasmarhaszám arányát, az ebből levonható - gazdálkodásra vonatkozó - következtetéseket stb.) Mindez segítséget jelenthet nemcsak a történettudománynak, hanem a néprajz tudós kutatóinak is. Az adatok egybevetésének egy másik szempontja: a települések úthálózatban betöltött szerepének vizsgálata. Ahol több út fut össze, ott számolnunk kell a település fejlődésével, s ezt az időrendben vizsgált adatok rendszerint igazolják is. Ha azonban a ház vagy a népesség száma - a várakozások ellenére - csökkent, ott érdemes ezt közelebbről megvizsgálnunk. Előfordulhat, hogy a használt forrásban van elírás vagy hiba, de lehet, hogy a nem várt adat felbukkanása helyi katasztrófára vezethető vissza (járvány, tűzvész, jégeső, állatbetegség stb.) hiszen ez a múltban egész községek fejlődését tette tönkre, virágzó településeket változtatott rommá, elhagyott vidékké. Összegzésünkben az egyéb adatok egybevetésének is helyet kell biztosítanunk. Ennek egyik ága az azonos források összehasonlítása. Már szóltunk arról, hogy az Országleírás anyagában különböző típusú helységtáblázatok vannak. Tolna megye, elég mostohán, a legkevésbé részletes és bőséges felmérésekkel van képviselve ebben az adatcsoportban. Somogy megye községei több és részletesebben feldolgozott táblázatban szerepelnek, amelyek több adattal és a megye több településére kiterjedően készültek. Meggyőződésem, hogy ez a nagy eltérés nemcsak az összeíró mérnökök hibája. A megyék pusztulását általában az emberveszteséggel mérik, de éppen any257