Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Ez a táblázatos anyag a megye más pontjához kapcsolódóan - további településekről is hírt ad.

84 Ebbe a csoportba tartozik az a községsor, illetve az azt Jetfuző"útvonal, amely a Baranya megyei Nyárád felől közelíti meg Tolna megyét, s amelyik élén Batta (sic!) mezőváros áll Tolna megye oldalán, azután Harcz, Kis és Nagy Mányok, s végül Majos falvak táblázatos anyaga következik. Ezt követően ismét Baranya megyei település neve következik (Bozók), jelezve ezzel, hogy az útvonal ebben az irányban hagyja el Tolna megyét. Végigkísértük ezt az utat, először a térképen. Nagy távolságokra eső településeket is összeköt, s az olvasónak az a benyomása, mintha a mérnök főútvonalak kitérő útvonalain jelölné az elmaradt települések adatait. A feljegyzett települések eltérő típusúak. Báta mezőváros már II. József idején jelentékeny település volt. 268 házában, 1637 fő népességet jegyeztek fel a népszámlálást végzők. Mezőváros, amelynek határában egy puszta feküdt, Furkó, ahol 10 házban 39 lakos élt. Vályi lexikonában Báta formában szerepel, birtokosa a Királyi Kamara, közelében ömlik a Sárvíz a Dunába. Bencés kolostor és apátság volt itt. Lakosai katolikusok, határa közepes, elegendő rétje és legelője van, határa másodosztályú.

85 A postalexikon a Teresiánum Alapítvány birtokának mondja, katolikus plébániával rendelkező mezőváros a Dunánál, amelyben református imaház is volt már ekkor. Egyórányira van Bátaszéktől.

86 A hadmérnök 120 házat és 200 lovat, továbbá 180 ökröt jegyzett fel a neve alatt, megjegyezve, hogy a Duna és egy hegy között völgyszerű átjárás van, amely egyébként megfelelő, sőt jó (gut), de a mezőváros nem körüljárható, viszont áttekinthető, dominál. L. Nagy adatai némi kétséget ébresztenek bennünk a hadmérnök becslésének helyes volta iránt, mert az 1820-as években ő már 431 házat jegyzett fel ebben a mezővárosban 2664 lakossal, ahol róm. katolikus templom is volt. A lakosok többsége katolikus, de éltek ebben az oppidumban görögkeletiek (14 fő), protestánsok (579 fő) és izraeliták (8 fő) is. Szerencsére ennek a mezővárosnak bírája és tanácsa elküldte jelentését az Egyed-féle kérdésekre és így tudjuk - hiteles forrásból -, hogy 1829-ben Bátán tiszta magyarok laktak 427 házban; 2143 katolikust és 515 reformátust említenek, de egy másik kérdésre azt is elmondják, hogy 8 izraelita és 28 cigány is élt ekkor ebben az oppidumban. A bátaszéki uradalomhoz tartozott ekkor. Az útviszonyok és a kereskedelmi kapcsolatok miatt fontos az az információ, amely szerint a Dunán két rév is volt ehhez a mezővároshoz tartozóan, amelyen át a közlekedés részint Baranya megyéből, részint Pest és Bács megyéből jött át Tolna megye területére. A város hosszan elnyúlt felső 84

WKK, i. m. VII. Ortschafts-Tabelle. 85 Vályi i. m. I. köt. 138. o. 86

Crusiusi. m. I. köt. 153.0. 239