Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

kus volt, de találunk a faluban 6 görögkeleti, 7 protestáns és 5 izraelita lakost is.) Sajnos, Kónyi, a későbbi Nagykónyi is azok közé a települések közé tartozott, ahonnan nem maradtak ránk az Egyed-féle felmérés anyagai. Az út következő állomása Pari, majd Szántó falvak voltak. Pariban 1786-ban 84 házban 667 lakost jegyeztek fel, Szántón pedig 131 házban 969 lakos élt ekkor. Vályi Parit német falunak mondja, Tolna megyében. Esterházy herceg birtoka, katolikus lakosokkal. Határa termékeny, jó dohánya van. Határa első osztályba tartozik, szőlője is van. Szántó magyar falu volt, ugyancsak katolikus lakossággal. Esterházybirtok ez is. Pincehelytől való távolságát tünteti fel Vályi, amely másfél mérföld volt. „határja jeles tulajdonságokkal áldatott meg" - írja.

73 A postalexikon Pariról azt írta: „népességben gazdag falu ", helyi káplánsága van, vörösbora ismert. Közel fekszik Pogányvárpusztához, de Tolnától 48 órányi távolságra van. Szántód (ebben a leírt formában!) viszont Értényhez volt közel, azelőtt a veszprémi püspökség, a postalexikon írása idején a királyi kamarának volt a birtoka, helyi káplánsággal. Mintegy 30 órányi távolságra feküdt Tolnától.

74 A hadmérnök Parit jelzi kisebbnek, a házak és istállók számát ott 100-100-nak, az elhelyezhető férfiak és lovak számát 2000-nek, illetve 400nak tünteti fel. Az állatállomány 200 lóból és ugyancsak annyi igavonóból állt. Szántó házainak és istállóinak számát 200-200-ra becsüli, s az elszállásolható férfiak számát 4000 főre, a lovakét 800-ra tette. A község állatállománya 350 lóból és 400 igavonóból áll. L. Nagy adataival egybevetve ezek a becslések reálisnak is tekinthetők. Az 1820-as években Pariban (amelyet L. Nagy Paari formában írt) római katolikus templom volt és 804 lakos élt 101 házban. (A lakosok közül 7 volt izraelita, a többi katolikus.) - Szántó (sic!) faluban is volt katolikus templom, de itt 161 házban 1206-an laktak (közülük ugyancsak 7 volt izraelita, a többi katolikus). Az arányok - úgy tűnik - nagyjából helyesek, de - sajnos - itt sincs lehetőség a további ellenőrzésre a megadott forrásaink alapján, mert az Egyed-féle leírás anyaga ezekről a településekről is hiányzik. Az út mentén fekvő következő falu az Erkénynek lejegyzett Értény, ahol 1786-ban már 145 házban 1238 lakost jegyeztek fel, tehát a népesebb Tolna megyei falvak közé tartozott. Vályi magyar falunak írja Tolna megyében, ahol herceg Esterházy volt a földesúr. Jó határa és nevezetes „tulajdonságai" miatt határát első osztályba sorolták.

75 A postalexikon ezt a falut ugyancsak Esterházy-falunak írja, plébániatemplomán kívül a „nemzeti iskolát" („Nationalschule") említi. Szántód mellett fekszik, 48 órányira Szekszárdtól.

76 73 Vályi i.m. III. köt. 22., 313. o. 74 Crusius i. m. IV. köt. 158., 582. o. 75 Vályi i. m. I. köt. 596. o. 76 Crusius i. m. II. köt. 147. o. 234