Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Ennek az ütnak a következő állomása - a hadmérnöki táblázat szerint Lápafő, amely a térkép szerint közvetlenül Nak mellett van. 1786-ban 64 házban 433 lakos élt itt. Vályi lexikonában Lapafő magyar faluként szerepel Tolna megyében, amelynek Horváth uraság volt a földesura. Lakosai katolikusok és a község Nak leányegyháza, filiája. Határa „a természetnek szép javaival bővelkedik. "

63 A postalexikon ugyancsak Horváth-birtoknak mondja, református imaházzal, Somogy megye határán, Nak és Várong között. Tolnától 18 órányira fekszik, írja a postalexikon.

64 A hadmérnök becslése - feltehetően - felfelé kerekítette az adatokat, mert Lábafeön - ahogyan írta -100-100 ház és istálló, 200 ló, 300 igavonó szerepel a jegyzékben. L. Nagy több mint egy évtizeddel később a faluban kálvinista oratórium meglétét jegyezte fel. A házak száma 48 volt, s ezekben 64 katolikus, 327 protestáns és 8 izraelita élt. Sajnos, hiányzik az Egyed-féle kérdésekre adott válasz ebből a településből is.

65 Ennek a hadiútnak mentében fekvő települések következő feljegyzett helysége Szakts (sic!), amely a megye területén kelet felé haladó üt mentén fekszik. II. József idején község volt, 267 házzal és 2557 lakossal. Két puszta volt határában: Bak és Leperd, ahol 12 házat jegyeztek fel 121 lakossal. Vályi András lexikonában Szakcs vagy Szakács néven magyar faluként tüntették fel, amely Esterházy herceg birtoka volt. Lakosai katolikusok, határa „szép fekvésű", javai jelesek.

66 Más forrásból tudjuk, hogy Szakcs 1795-ben vásártartási jogot kapott, I. Ferenc emelte újra mezővárosi rangra.

67 De ez a tény még úgy látszik, nem ment át a köztudatba, mert Crusius lexikonában is még csak faluként említi, amely Esterházy-tulajdon és plébániája van templommal. Kocsolával szemben feküdt, 24 óra távolságra Tolnától.

68 A hadmérnök táblázatában a falvak között említi Szakcsot a Dombóvárról és egyidejűleg Kaposvárról Kónyin át Mezőkomáromba vezető úton. A település házainak és istállóinak számát 400-400-nak írja, de ugyanakkor jelzi azt is, hogy ebben a faluban 8 ezer férfit és 1600 lovat lehet elhelyezni szükség esetén. (Nakon ez az adat 2500 férfi, 500 ló, Lápafőn pedig 2000 férfi és 400 ló, ennyi volt elszállásolható e két faluban. Viszonylag sokra becsülte Szakcs állatállományát is: 700 ló és 800 igavonó.) Ez a település azonban valóban jelentékeny volt, a becslés nem volt légből kapott. L. Nagy művében oppidumnak jelölte már Szakcsot, római katolikus templommal. S noha a házak számát csak 289-nek jegyezte fel, a lako63 Vályi i. m. II. köt. 487. o. 64 Crusius i. m. III. köt. 302. o. 65 Vö. Egyed... 281. o. 66 Vályi i. m. III. köt. 301. o. 67 Dr. Horváth Árpád: Szakcs mezőváros története. H. n., 1969. 254. o. 68 Crusius i. m. IV. köt. 570. o. 232