Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
lok Királynőjének tiszteletére szentelték fel és már 1557-ben restaurálták, amit az egyik épületkő felirata is jelez. Másodszor 1657-ben javították, de a tető már elpusztult és az eső és hó miatt az egyébként szilárd anyagból készült oldalfalak szétomlottak, a gerendák elkorhadtak, a mennyezet a leszakadás veszélyében van, hasonlóképpen áfából készült és elkorhadt kórus is. A szentély boltozata szintén erősen megromlott. Oltár nincs, hanem az erős alapépítménybe oltárkövet helyeztek el és efölött a Szent Szűznek máriavölgyi csodás képe szemlélhető. A szószék szintén igen régi. A temető négyzet alakú és ujonnal karókkal lett bekerítve. A templom egyéb berendezése hiányos és harangja sincs. Nesselrode pécsi püspök saját elhatározásából ezen birtok papi tizedét és földesúri kilencedét átengedte a templom építésére..." 92 Ez a Domsics féle jegyzőkönyv örökíti meg az első ismert dűlőneveket, amikor a plébániafold helyéről szólva írja: „... a Cherallya nevű dűlőben három hold, de ennek is egy része cserjés, a másik az Erdőszéle-dűlőben egy hold és mellette a plébániakert, amelyet néhai Szeli György hagyományozott erre a célra...." 93 És most nézzük a vármegyei adóösszeírásokat! 1727-ben Győrében még nem adózott senki, új telepes község. A bíró Thoth Andreas, 1726-ban jött át Baranya vármegyéből. Egy másik lakos, Dallos István Apairól költözött át. A vármegye határozata alapján egy év szabadsággal rendelkezett, s maga után csak porciót fizetett. Az összeírok megjegyzik, hogy a következő évben az adózók közé már fel kell venni Michael Biró-t, aki a Tolna megyei Jovánczáról (Gyula-Jováncza, azaz Gyulaj) jött. A többi család Baranya megye közelebbről meg nem nevezett helységéből érkezett ide 1726-ban. E csoport családfői a következők: Andreas Thoth (Tóth András), Stephanus Borsos (Borsos István), Gregorius Verese (Verese György), Franciscus Verese (Verese Ferenc), Martin Molnár (Molnár Márton), Johannes Lukács (Lukács János), Michael Kovács (Kovács Mihály), Georgius Tóth (Tóth György), Michael Vókó (Vókó Mihály), Michael Verese (Verese Mihály), Petrus Pápa (Pápa Péter). Ugyancsak Baranya vármegyéből jött át, de a következő 1727-es évben: Nicolaus Sáska (Sáska Miklós). 94 A lakosság mozgása tehát meglehetősen nagy volt. Azonos, vagy rokon családok hol itt, hol ott tűnnek fel. Kisvejke 1712-es összeírásában találunk „ Verce"-t, Mázáéban Biró-t, Dallos-t, Váralján pedig Kovács és Lukács családot. 95 1713-ban a Dallosok szerepelnek Aparon, a Bíró família Mázán, a Papp, Kovács, Tóth és Kis családok Váralján. 96 1714-ben jelenik meg a mányoki adózók között a Moysesi család, ők később Győrébe kerülnek át. 92 Uo., 32-33. p. - Az általa Brüsztlétől felhasznált latin szöveg pontos fordítása dr. Goják János szívességéből: „...falai födetlenek, szentélye és sekrestyéje és csupán a templom mintegy fele fölött van korhadozó zsindely..." Vö. Josephus Brüsztle: Recensio Universi Cleri Dioecensis QuinqueEcclesiensis. Tomus IV., Pécs, 1880. 537. p. és köv. 93 Merényi Ferenc: i. ni. 1939. 32-33. p. 94 TMÖL, Összeírások, 1727. évi. Ö: 288. 95 TMÖL, Összeírások, 1712. évi. Ö: 265. 96 TMÖL, Összeírások, 1713. évi. Ö: 266. 23
