Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Tolna megyét érintő részt, elsősorban az utak és az azokkal kapcsolatban álló „protokollumoknak" nevezett feljegyzéseket.

7 Ennek az anyagnak egyik legértékesebb egységét képezik az ún. Ortschafts-Tabelle, vagyis Település-táblázatok, amelyek a katonaság számára fontos adatokat tartalmaznak, településekre lebontva. Mivel nem ugyanazok készítették egy-egy megye anyagát (a munkaelosztás - szemlátomást - táji egységeket, és ezzel hosszabb, megyéken áthúzódó útvonalak leírását) bízta egy-egy hadmérnökre, ezért az egyes utakhoz tartozó településtáblázatok anyaga nem azonos. A szempontok ugyanazok voltak, de a feldolgozásban világossá vált, hogy az illető, aki a leírást végezte, más és más rubrika, rovat kitöltését tartotta fontosnak. Erre a kérdésre még visszatérünk. A településtáblázatok adatait a helyszínen elkészített jegyzetek, feljegyzések, tehát közvetlen tapasztalat alapján tölthették ki, erre több oldalról vannak bizonyítékok. Hiszen a helységek adatain kívül ugyanezek a mérnökök készítették a tájak leírását, a hegyvonalatokét, a völgyekét, folyókét, sőt a lakosság leírását tartalmazó ún. Völkerskunde kötetét is.

8 Igaz, ők csak rövid ideig tartózkodtak a helyszínen, így megállapításaik konkrét számadatait célszerű más források egybevetésével mérlegre tenni, mintegy „ellenőrizni". Sajnos, Tolna megyére vonatkozólag alig találunk erre az időszakra megyei felméréseket, de ahol mégis (pl. közgyűlések anyagában, csárda-, kocsmalisták és egyéb leírások, feljegyzések), ott felhasználjuk azokat. A legpontosabb „ellenőr" azonban Tolna megyében a hadmérnökök ott járta után 19 esztendővel lejegyzett Egyed-féle összeírás, amelyben Egyed Antal paksi plébános 22 kérdésére adott választ egy-egy település nótáriusa, bírója és esküdtjei, vagy más „hiteles"személy. Ezek a falvaknak, mezővárosoknak igaz képét állítják elénk, ahogyan azt a benne lakók látták. Ennek fényében még érdekesebb az, hogy milyennek látta az ott megforduló „idegen ", egy katonaember, aki mérnök is volt egyidejűleg. A házak és a népesség számát a II. József kori népszámlálás után hitelesen Ludovicus Nagy Feljegyzéseiben találjuk meg, amelyek 1828-ban kiadott munkájában láttak napvilágot, tehát jóval a hadmérnökök által - becslésszerűen - megállapított házak, s esetenként a népesség számának lejegyzése után. Nagy művében a települések státusa is szerepel: mezőváros, falu, vagy praedium (puszta), ami egyidejűleg a településhálózatban történt változást is követhetővé teszi.

9 7 Bécs, Kriegsarchiv. Kartensammlung. Továbbiakban: (WKK) - K VII. k. 116. Landesbeschreibung. I-VIII. kötet. 8 Uo. V. Heft. Az anyag címe: Topographische Beschreibung des westlichen Theiles Hungarn zwischen der Donau und Drau. Abtheilung Ternion I. Durch den General Staab unter der Direction des Obertstlietenant Foith in dem Jahren 1810 bis 1812 bearbeitet. 9 Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd, 1986. Továbbiakban: Egyed... Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque eidem adnexarum. Tomus primus. Buda, 1828. 386392. o. 212