Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

hézségeit, de teljesen más az, ha erről a kortársak leírásaiból, közvetlen tapasztalataikból értesülünk. Az alábbiakban e kortársi feljegyzésekből kíséreljük meg felvázolni, „megrajzolni" Tolna megye konkrét helyzetét, útjait és azok mellett fekvő lakóhelyeket, lakóikkal, életlehetőségeikkel, a kortársak észrevételeivel. A források A 200 év előtti századforduló egyik legfontosabb forrása a II. József korában készült népszámlálás - településekre lebontott - anyaga, amely tartalmazza a település „státusát" (mezőváros, falu, puszta), házainak és lakosainak számát, a férfilakosság foglalkozási arányait (ez katonai célú felmérés volt!), továbbá - többnyire - a település földesurának nevét is közli.

4 E korszak egyik alapforrásának számít Vályi András által szerkesztett lexikon, amely az egyes települések fontosabb közgazdasági mutatóit teszi közzé a legjellemzőbb gazdasági adatokkal. A másik, ehhez hasonló, de eltérő szemponttal készült forrás az a postalexikon, amely Bécsben 1804-1809 között jelent meg 5 kötetben. Ez a forrás - az általános postaüggyel kapcsolatos információkon kívül - a postaút mellett, vagy attól távolabb fekvő, de jelentékenyebb településekről közöl fontos adatokat.

5 E tanulmány alapforrása, bázisa azonban egy I. Ferenc idején készült mérnöki felmérés előkészítő anyaga, amely utóbbiról kicsit részletesebben is be kell számolnunk. Az ma már ismert, hogy a napóleoni háborúk idején milyen súlyos hátránytjelentett a monarchia hadseregének, hogy nem volt megbízható térképük. A hadi események jól alátámasztották a katonai vezetés, elsősorban Károly főherceg már korábban is hangoztatott óhaját, hogy szükség van arra, hogy a monarchia újabb, teljes katonai felmérése elkészüljön, I. Ferenc császár és király ezt 1806-ban el is rendelte, sőt még ugyanabban az évben meg is alakult az első háromszögelő osztály Bécsben, amely a korszerű geodézia bevezetését jelentette akkor a Habsburg birodalomban.

6 A bécsi Kriegsarchiv térképeket őrző részlege - többek között - egy olyan értékes adatcsoportnak is birtokában van, amely ennek a katonai felmérésnek Landesbeschreibung, vagyis Országleírási része. Az alábbiak ennek a forrásnak Dunántúl területére vonatkozó fejezeteiből emeltük ki a 4 Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk. Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960. 188-192. o. 5 Vályi András: Magyar országnak leírása. I—III. köt. Buda, 1796-1799. - Topographisches Post-Lexikon von Ungarn sammt den dazu gehörigen Provinzen und Siebenbürgen. I-V. köt. Kiadta: Christian Crusius. Wien, 1804-1809. 6 Packhofer Vilmos: A volt Osztrák-Magyar Monarchia katonai geodéziai munkáinak történeti áttekintése (1762-1918). In: Térképészeti Közlöny, 1937. 3-4. sz. 202. és köv. o. 210