Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Ismét az Kürtös i Rá ez ok is azt mondják hogy az mórágyiakkal egy úr bírja őket. Ismét az Szakai Rácok is Beszprémben adnak az Gyaludi Istvánnak. Ismét az Hagy másiak is az Martonfalvay Istvánnak Veszprémben. Ezöket én megláttam és megtudakoztam jó véggel tőlük, hogy Ki Ki hova adja föl adóját és ki bírja őket, hanem az mint meg írtuk levelünkben, úgy Keresheti ükét Uraságod fel. Dátum Vienne die Septembris 3. 1671. Én Detchiön lakozó Török Gergő ly szolgálok Urasagodnak jó akarattal böcsületesen. Tisztelendő böcsületes Uram Nagyságodtul ez kis munkámért Kívánok egy söveget, ezutanis igyeközöm Szívbeli szolgálatommal lönni Urasagodnak az miben lehet. Ezök utánna sok jóval áldja meg és látogassa az Jehova Nagyságodat Amen.

m 1674-ben a Fehérvári Káptalan részére összeírják Tolna adózóit név és utcák szerint: Péntek utca: 19, Város háza alatt: 29, Duna utca: 40 személy, összesen 89 lakos. Jövedelem 80 imperiális, vagyis arany, 2 pár csizma és 20 papucs, 100 viza. Felhozta Torma Ferenc. - A 80 arany ekkor már legalább háromszor ennyi forintot érhet. Biztosan nem 89 család élt itt ekkor, hanem jóval több, azonban az 1570-es évek óta döbbenetesen megfogyhatott a lakosság Tolnán. Emlékezzünk rá: 1663-ban Evlia Cselebi 80 keresztény házról ír, melyek mind a Duna partján vannak. Azonban kívül a város díszes „külvárosról"beszé\. Tehát ezek nem egyszerű, szegényes házak, hanem nagyobbak, városiasak lehetnek.

112 1677-ben Karacsics Mihály tihanyi várkapitányt iktatják Gencs, Hidasd, Kemecsény (Kemecse), Apáti, Bát, Kakas és Bik (Bükk) birtokokba.

113 1678-ban a pápai pálosok vikáriusa, páter Nagy Imre a pozsonyi káptalan előtt visszaköveteli Harc birtokot „Somogy vármegyében", követelését Fejér János szolgabíró közli, hogy Karasics Mihály tihanyi kapitány még 1661ben elfoglalta a pálosok Harc nevű birtokát hasznával együtt. Egyben úgy látszik, a vikárius Célt és Fülöpszerdahelyet is védi, mert hivatkozik a két birtok 1488-ban és 1489- ben kelt okleveleire, hogy akkor szerdahelyi Imreffy Miklós nekik, vagyis a pálosoknak 350 forintért eladta céli részbirtokát, mely miatt aztán a Garázda család, két testvér ellentmondott, azonban 1489 februárjában mégsem jelentek meg a tárgyaláson bizonyításra. Viszont úgy lehet érteni az akkori oklevélből, hogy Szerdahelyen meg a pálosok adtak cserébe egy birtokrészt az idősebb Imreffy Miklósnak. A tihanyi kapitány talán a Garázdák révén tart jogot a birtokokhoz, valamilyen leszármazás vagy beházasodás révén.

114 A bátai apátságot az 1680-as években Jány János udvari tanácsos kapja meg Lipót császártól, tehát nem pap, - a pilisiek, decsiek, bátaiak nem az ud111 Uo. 1671. 112 Kammerer Ernő másolása. 113

TMÖL Kammerer: LA. MOL. Káptalanok, Conventek. Veszprémi káptalan L. 1677. (29) 114 Uo. Paulinusok. 205