Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
míg az attól délre vagy nyugatra lévő részek Baranya vármegyéhez tartozzanak a jövőben. így lettek baranyaiakká a középkori Tolnából: Császta, Vékény, Szárász, Kárász, Egregy, Tófű, Kozár, Mágócs, Hidas, Nádasd stb. 76 Györe viszont maradt Tolnában! Az említett 1695-os összeírás „portális" volt 71 Az adózó porták száma a kis „Győré"-bea 2/4-nyi. Vele azonos például Mányok és Szász. Kisebb viszont Kárász, Vékény, Máza. Nagyobb Császta, Hidas, ezek 3/4 portányiak. Egészen nagy helynek számított Váralja a maga 2 1/4, Nádasd a 2 3/4 portájával. Portális összeírás volt az 1696. évi is. Ez évben történt utoljára így az adózás. A „porta" ezúttal négy olyan jobbágyot jelentett, aki saját ekéjével és négy vagy hat ökörrel szánthatott. Az országos összesítés és adófelosztás után Tolna vármegyére 400 porció és - ennek megfelelően - 23 000 forint adó jutott. Győré 3 porciót, azaz 198 forintot fizet. Hasonlóan, mint Váralja. A három porció minimum 12, maximum 18 jobbágycsaládnak felel meg. 78 Ugyanezen időből való a pécsi provizorátus faluösszeírása. 79 1696-ban megadják a három évi összesített tizedjövedelem harmadát, vagyis az átlagos terméshozam után várható tizedjövedelmet. Ez egyúttal érzékelteti a falu mezőgazdaságának szerkezetét: 80 Tized a növényterm. után Tized egyéb tevékenységből 18 7/8 köböl búza 5 ft. 80 dénár méhtized 3 köböl rozs 5 ft. 79 dénár makkoltatási cenzus 11/2 köböl árpa 7/8 köböl zab 8 libra kender 3/4 köböl törökbúza 3 urna bor Az 1700-as évek elejétől egymást követik a megyei összeírások. Györe 1703-ban szerepel, ezt követően azonban hosszú ideig nem. 81 Ezért arra kell gondolnunk, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt néptelenedett el. 76 Holub József: Pa. újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után, 1686-1703. In: K. Balog János szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, V. kötet. Szekszárd, 1974.5-124. p. Határperekről: 8. p. - Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1695-1720). Klny. a pécsi Janus Pannonius Múzeum 1959. évi Évkönyvéből. 151-164. p. 77 Négy jobbágygazdaságot számítottak egy-egy portába, de azt is úgy, hogy csak a 120 pozsonyi mérő földdel rendelkezőket vették egynegyed portának. így 480 pozsonyi mérő föld az egy egész porta, függetlenül attól, hogy hány jobbágycsalád földterülete. Ezért a tényleges lélekszám, családszám csak becsléssel állapítható meg. Tovább bonyolítja a számításokat, hogy a beszállásolt katonaságot, a rét- és legelőterület hiányát, a kereskedelmet és a malmot plusz-mínusz korrekciós tételként vették számításba. 78 TMÖL. Összeírások. Ö: 260. 79 1695-ben azt írja Győréről: „Földesura Széchenyi Pál szentgróti püspök volt, neki évi 7 ft 50 dénárt adóztak, mást semmit. Ismét más uraságuk lett, Radonay Ignác Mátyás pécsi püspök..." 80 Tímár György: i. m. 1983. 73. p. 81 TMÖL, Összeírások: 1695, 1703, 1709 majd 1712-től évente 1720-ig. 20
