Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Anya helységben 1565-ben 270 kereszt búzatized után 5400 akcsét fizet­nek. 17 kaput ír be a török defterdár. Zab- és árpatized is szerepel, musttized pedig 197 pint, ez 3549 liter, vagyis 35 és fél hektoliter bortermést jelent. Méhkasok után 100 akcsét fizetnek, körülbelül harmadrészét a decsiek méhkasadójának. Itt a kender mellett lent a lencsét is termelnek, a kender­adó (8 akcse) elenyésző a 260 akcse lentized mellett. Gárbóc elődje Grabofce néven az 1565/66-os jövedelem-felsorolásban is jelentkezik. 7 kaput ír be a defterdár, tehát lehetett itt mégegyszerennyi vagy több a családok száma. Musttizedük 1571 pint után 7270 akcse, tehát nem egészen 5 akcsével számít a török defterdár egy pintet. A bortermés elég nagy mennyiségű: 267 hektoliter, ehhez a borterméshez kellett legalább 36 család, ugyanis Kőröshegyen ugyanekkor 48 gazda szolgáltatott 1856 pint must után tizedet. - Kevés gabonájuk is teremhet az ittenieknek, mivel 14 ak­cse sarlóadót is fizetnek. Agárdon 15 agárdi és 13 tolnai lakosnak van 515 és fél kereszt gabonati­zede, árpát, zabot és lent is termelnek az agárdiak. 11 kaput ír be a defterdár. Keresztenként körülbelül 30 kilót (egy kilét) számítva, 1546 métermázsányi búza terem 1565-ben az agárdi határban, ilyenformán a 28 búzatermelőre 55­55 métermázsányi búzatermés jutna, ami lehetetlen, tehát háromszor ennyi család is lehetett Agárdon, nem 15, amennyit beírt a török adóösszeíró. - 95 kereszt árpatermés után 114,20 kereszt zabtermés után 15, lenadót 120 akcsét ír be a defterdár és 11 kaput. 60 akcse bárányadót is fizetnek az agárdiak. Hegyifaluban 1565-ben 25 hegyi és 14 tolnai lakosnak van búzatizede. A búzatermés 3045 kereszt, ez körülbelül 913 métermázsányi búzatermést je­lent. Kevés árpát, valamivel több (135 kereszt) rozsot, kevés zabot, azonban annál több lent termelnek, ugyanis a lenadó 1000 akcse. Híd van itt a Sárví­zen, mert 2184 akcse hídátkelési jövedelmet ír be a török összeíró. 19 kapu után szednek fejadót. 1572-ben 27 adózót írnak be a defterbe. Bátaapátiaz 1554-es defterben 5 adózóval szerepelt, az 1565-ös defterbe már beírnak 12 adózót. Nem egészen húsz év múlva 16 adózót írnak be itt a törökök. - Most 1565-ben a török jövedelem-felsorolás szerint 3 apátinak és 12 tolnainak van itt búzatizede, 1410 kereszt búzát termelnek. 130 kereszt ár­pát, 20 kereszt zabot s az árpaterméshez hasonló mennyiségű lent is termel­nek az apátiak. 4 kaput ír be a defterdár, tehát a kapuszámnak jó négyszerese lehet az itteni családok száma. Kajmádon 15 kajmádi és 4 tolnai lakosnak terem 2080 kereszt, 624 mé­termázsányi búzája. Kevés árpát, zabot és lent is termelnek. 10 kapu után számít fej adót a defterdár. Az 1572-es defterben szereplő „Kagán" talán azo­nos Kajmáddal, ekkor 18 adózó szerepel. 51 Az 1565/66-os defterben szerepel a Szekszárdtól nyugatra fekvő Bükk helység Bükhát néven. 29 adózót írnak be a defterbe. A Szekszárdhoz kö­zeli Szerdahely után sorolják föl a falut, így ez a Bükhát azonos lehet Bükk 51 Kammerer-Velics: i. m. Khászok jövedelmei. 1565. 66. II. 334-338. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom