Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

„Korpády Gergely levelének a párja melyet asághi parasztoknak küldött. Ti sághi bírák és polgárok jól tudjátok, hogy sem tavai sem az idén egy pénzt sem adtatok, meg annak felette levelemet megégettétek; azért hozzatok hetven forintot, és egy felső ruhára való posztót, vörös istamethet gombjával egyetemben, tizennyolc legyen a gombja, és egy Karasia-nadrágot, és annak fölötte egy papucsot és négy száras kapcát, és tíz szál darutollakat, fejéreket, Kettei kékek legyenek, és egy vég gyolcsot, jót. Mert ha úgy cselekesztek, mint azlchij eiek, tehát nektek is úgy leszen dolgotok, mint őnekik, mert valaki Kezembe akad bennetek, dijja szerint megyén el. És egy selyem övet, és egy sarut csizmabőrből csináltassatok, mert ha siketségre veszítek, tehát még házatoknak hamvát széllel fúvatom, meg annak fölötte az gyermekieket is ketté ketté vagdalom." Az apariak panasza, hogy Paksy Ferenc katonái közülük ötöt elfogtak, megsarcoltak. Mások kirabolták őket, s fenyegetésekkel még pénzt is csikarnak tőlük. Ha nem segít Horváth Márk, el kell pusztulniuk. „Par literarum colonorium de Apa r magnifico dominó Marko Horváth missarum. (Az Apar-i jobbágyok levelének párja nagyságos urunknak Horváth Márknak küldve.) - Köszönetünket írjuk mind fej enkint, mint Nagyságos urunknak, nagy nyomorúságunkat. Adtuk magunkat Nagyságod bizodalma alá, hogy az Isten után lenne minden oltalmunk. Mostan az Paxy Ferenc népe közül kettő, Csákvári Benedek és Zalay Gergely j övének le hozzánk Aparra, éjjel esek, öt embertfogának el közülünk, és azokat keményen megsarcoltatták. Azzal meg nem elégedtenek, hanem ismét reánk izentek mindfaluul, hogy húsz héjján 100forintot kérnek az falun, mert úgymond ha ezt meg nem szerezzük, bestye kurva legyen az anyja, úgymond hogyha reánk nem jő; az mellyett megfoghat férfiat, ha ajakastul el nem metszi az orrát, és az fél kezét elvágja, és ha, úgymond, férfiat nem kaphat, asszonyállatot az házban rekeszt mind gyermekével, és mind benne égeti, és marháinknak inát mind le vagdalja. Annakutánna ismét jövének reánk Nagy Sebestyén, Fizeky Benedek, Warsay György, Szentpály Pál, ezek valamit találtak, mind fehér ruhát, mind szalonnát, mind ködment, csuhát, mindenféle ruhát, és mindenféle eledelt, valamit kaphattanak, mind elvittenek. Mindezeknek utánna könyörgünk nagy urunknak, hogy fognád el rólunk őket, mert semmiképpen meg nem maradhatunk, hanem elfutunk, és pusztán kell hagynunk a földet, mint a török s mint ezek mit mivelnek rajtunk! Meg az Nagy Sebestyén azt mondotta, hogy tavai el nem pusztíthattam, úgymond, mindezeket, de beste legyek, ha az idén el nem pusztítom, úgymond, mindezeket. Könyörgünk Nagyságodnak, hogy fognád el őket rólunk, mert Nagyságod bizodalma és szárny aalá adtuk mi magunkat, mert bizonyára ha el nem fogod rólunk őket, el kell futnunk mind szegénnyel bádogul, mert semmiképpen meg nem adhatjuk, míg pediglen az Nagy Sebestyén kér rajtunk negyven forintot; légy egészségben. 155