Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115
Királyáért, midőn más kapitány, generális csak oktatja Királyát, pedig Verbőczy Imre soha semmi fizetést nem kapott a Királyi dikából. Nagyon veszélyesrefordult az állapot. Bírói végzést végrehajtani nem lehet a felháborított, zavaros helyzet miatt Es a kihirdetések nagy száma miatt, senkiknek a birtokai sincsenek biztonságban. Úgy elidegenedtek azért Őfelségétől, hogy már vagy két obulusért készséggel elpártolnak. Tudnivaló, hogy Bakics Péter, Verbőczy Imre és Podmaniczky János bizony méltóbbak mind, a segítő Thurzó, Tamás egri püspök (Szalaházy Tamás) jó tanácsolok amíg éltek, ilyen nem történt. Adminisztráció igazság nélkül fenn nem állhat. A törvényes tanúkat megölik, megverik, és ezért Őfelsége büntetni nem tud..." Május 30-án újra Várdai érsek ír: „ Verbőczy Imre tegnap emberét küldötte, és mivel háború és fegyver visszatartja szemben az ellenséggel, vele híveit is elfoglalja, tiltakozott az ellen, hogy perekkel zaklassák, Dobravinya miatt* van ügye a Királynővel, Őfelsége előtt áll az ügy. Közbenjárásunkat kéri, szabadíttassékfel neki a vár, mivel nincs helye, hova feleségét és vele családját helyezhetné. Lássa Őfelsége, mint határoz ez ügyben." Ferdinánd 1543. június 2-án 1000 magyar gyalogost és bizonyos számú könnyű lovast rendel Pécsre. Nádasdi Tamás helyesen tette, hogy oda szállt, maradjon, amíg oda küldi a hadat. Verbőczi Imre ügyében meghagyta Ungnandnak, hogy 200 lovasra adjon engedélyt és fizetést, és a Helytartótanács is 200 lovas és 100 gyalogos után adjon fizetést, de most ezzel Verbőczi elégedett legyen. - Ozora vára még Török Bálintné kezén van, ezt Zrínyi Miklós bán írja ugyanekkor, mikor viszont Csurgó várát magának követeli vissza. - A hónap végén Ferdinánd helybenhagyja Zrínyi Miklós kérését: Csurgót visszakapja, Ozora vára Török Bálintné számára marad. Június 21-én írja a helytartótanács Ferdinándnak, hogy „a török császár 17-ed napja Belgrádban van, de ha a kémektől megtudja, hogy Pécs üres (hogy Székely Lukács elhagyta), sietni fog, hogy bele szálljon. "Siklósra kérnek zsoldot, pénzt, ágyúkat, Pécsre 5000 gyalogot fővezérrel. Vízi erő, hajóhad is kell. „A Somogy megyei Berzencét és a Tolna vármegyei Debrekezdet a Somogy megyeiek tartják 1542 karácsonya óta, 1200 lovast tartanak." 1543. október 21-én a fehérvári prefektus, parancsnok Teuffel Erasmus országos kapitánynak írja, hogy a török már körülfogta Fehérvárt 25 ágyúval. - Egy szavahihető jobbágy híre, ki a Duna felől jött: „A Dunafeléjárt halakért kegyelmes uram egy szavahihető jobbágy s ez visszatérve mondja: Szemeivel látta, 2000 török lovas Esztergomból Somogyba szállott alá, az bizonyos, hogy most már a török határozza meg hatalmát." Mecskei István, Ungnand János helytartónak: „Kászon bék Somogyba valóban nem készült, ha csak más Török nem, csak Koppány mezővárosba. Verbőczi Imre uram lement Somogyba." * Ez Dombóvár lehet, mely 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék írásában (Reyci András református prédikátort megidézve) Dobravia. 135