Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

A györei földreform a györei németektől elkobzott vagyon, ház, föld elosztásával valósult meg. Ez radikális változást hozott a község gazdasági szerkezetében. A legnagyobb változást azonban a györei németség elüzetése, Németországba való kitelepítése jelentette, melyet a 12.200/1947. Kormányrendelet alapján hajtottak végre.

477 Talpassy Tibor 1945. június 16-i állapot szerint úgy tudja, hogy Győrében 45 német család szenvedett elkobzást, vették el tőle földjét, házát, vagyonát, mivel az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vallotta magát, vagy a családból volt tagja a Volksbundnak, továbbá valamely német fegyveres alakulatnak, így az SSnek.

478 Utólag rekonstruált adatok szerint 43 györei német család került kitelepítésre, közülük 30 család a nyugati, 6 család a keleti zónába, vagyis a későbbi NSZK-ba és NDK-ba, 4 család Ausztriába, 3 pedig az Egyesült Államokba került. A kitelepítettek névjegyzékét a 3. sz. függelék hozza.

479 Vagyonelkobzás alá estek, de Magyarország területén telepedtek le: a Kriszt család az Iskola utcából - Szigetcsépre, a Stret család az Iskola utcából Kismányokra és Mázára, a Kemler család a Hosszú utcából Egyházaskozárra, a Márcz család az Árpád utcából Tófűre, a Beyer család az Árpád utcából Hosszúheténybe, a Küsztler család Györepusztáról Bonyhádra, a Müller család Györepusztáról ugyancsak Bonyhádra. Összesen tehát 7 család. A györei németségből ezek után megmaradt 50 fő, azaz 13 család, továbbá négy egyedülálló személy (Jetki Erzsébet, Taupert Borbála, Taupert Györgyné és Czárt Magdolna, azaz „Krédli néni", a. szülésznő). A megmaradt német családok: Linkek, Kronewaldék és Steinerék, Tolnaiék, Kerberék és Langék, Joszték, Hoffmanék, Tillichék, Schwarczék, Kráhlingék, Thébuszék, Czárték, a „német dékány", Müller Konrád és családja, végül Stefánék. A Győrébe került felvidékiekről nincsenek levéltári adataink.

480 * * * Györe községtörténetét 1948-al zárjuk. Itt megállunk. 1948-tól új történeti korszak kezdődik, mely - az utolsó ötven év történetével - egészen a jelenkorig vezet. Korszakhatárunkon egyetlen esetben nyúlunk túl, amikor az 1949. évi népszámlálás alapján - összefoglalásként - még bemutatjuk a györei parasztság megváltozott helyzetét, a földreformot követően. 477 Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945-1950. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. 478 Talpassy Tibor: i. m. 1945. 49-50. p. 479 Kovács (Hanti) István: Kimutatás a kitelepített családokról. Kézirat, Györe, 1985. Adatgyűjtésben közreműködött: Steiner Ádám, Kronewald K.-né, Wascher Bálintné, Juhász János. 480 A felvidékiekről közzétett legfontosabb történeti, helytörténeti források a györeieket nem jelzik. Juhász János kutatása szerint ez a másodlagos megtelepedési helyük. 106