Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
szedni. Valójában Ukrajnába kerültek, évekre. 451 Egy korabeli kimutatás szerint Győréből 25 főt vittek el. Közülük csak 12 volt Volksbund-tag, hatan éppenséggel a Hűségmozgalom tagjai, 7 pedig politikailag semleges. 452 Ekkor azonban már csak a német név számított, & „modern rabszolgaságba"ko\\ektív büntetésként hajtották az embereket. Az elhurcoltaknak több mint a fele nem tért vissza. Kinn pusztult: Kriszt Henrik, Pickelhaupt Gáspárné és a fia, Pickelhaupt Gáspár, Hoffmann Henrik, Müller Henrik, Küszter Jakab, Link József, Bayer János, Kráhling Henrik, Lehrpaszt Henrik, Jetki János, Schmal János, Schmal Henrik. 453 A magyarországi németség kollektív büntetése vagyonelkobzással, elűzetéssel folytatódott. Györe a legelsők között van, hamarább elkezdődik, mintsem a nagy lakosságcserét végigvivő Bodor György kormánybiztos megérkezne. 454 Talpassy Tibor 1945-ben erről a következőket örökítette meg: „...Április első napjaiban küldte le a Magyar Kommunista Párt budapesti központja Árvái Nagy Sándort és Kovács Miklósnét, hogy a földbirtokreform végrehajtásánál segítségére legyenek a helyi földigénylő bizottságoknak..." Árvai-Nagy elsőnek Váralja németjeit űzte el, majd: „...a földigénylő bizottság bevonásával megkezdte a Váralja mellett fekvő, s nemzetiségileg ezzel azonos összetételű Györe, Kovács Miklósnépedig a Bonyhád melletti Majos kiürítését és a kézügyben lévő székelyek elhelyezését. " 455 Április 13-án hajtják a lengyeli Apponyi-kastély területén felállított internálótáborba az izményieket, április 14-én az aparhantiakat, stb. 456 Mire visszaérkeznek, megtörténik az ún. rátelepítés. A németek ettől kezdve gyakorlatilag jogfosztottak. 457 A földreform végrehajtására alakult györei Földosztó Bizottság öt főből állott: elnöke Kovács József- a „Bodris-Kovács"- tagjai: Deák János, Varga István, Horváth Márton és Boros János (a „Halas-Boros")? 5 * 451 H. Lohner Nikolett: „Szülőfalujuk harangszava kísérje őket új hazájukba. "Adatok az aparhanti lakosságcsere történetéhez. 1945-1948. Új Dunatáj, I. évf. (1996), 4. szám, 36-41. p. - A málenkij robotról lásd: Füzes Miklós: Modern rabszolgaság. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban, 1945-1949. Formatív Kft., Bp., 1990. 452 Kolta László-Solymár Imre: i. m. 1994. 113. p. 453 Hősi halottak névjegyzéke alapján. 454 Kardos László és a két Jancsecz-fivér (akkor már mint bonyhádi rendőrtisztek, előtte a györei transzformátorház dolgozói) beszéltek Bodorral, kérték, mielőbb utazzék le Bonyhád és környékére. Lásd: Talpassy Tibor: i. m. 1945.33. p. - Bodor szerepéről lásd: Bodor György: Székely honfoglalás 1945-ben. I-II. rész. Forrás, VII. évf. (1975), 3. szám 70-83., 4. szám 59-68. p. - Kőhegyi MihályTóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről (1945). In: Dobos Gyula szerk.: Levéltári füzetek. TMÖL, 1994. 173-194. p. 455 Talpassy Tibor: i. m. 1945. 456 Wirth József: A lengyeli internálótábor. In: Hambuch Vendel szerk.: 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. II. kötet, 229-234. p. Izményi adat: G. M. idézett kézirata, aparhanti: Lohner Nikolett: i. m. 1996. 457 Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950). In: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1979. 559-568. p. 458 Kovács (Hanti) István adatgyűjtése, Györe. 102
